Vadvirág

Sok sok -lázadó- éven át volt ez a dal az ars poeticám. Ma eszembe jutott és boldogan főzök rá vacsorát a munkából haza igyekvő uramnak. Hiába változott sok minden, még mindig a magaménak érzem, és alapjaiban véve még mindig az a Vadvirág vagyok.

Az én napom

A tegnapi az én napom volt. Reggel vezetni mentem, ez volt az első órám és iszonyúan élveztem! Aztán egy gyors edzés után bementem a városba. Felkutattam egy boltot, ahogy olcsón lehet egy bizonyos fajta teához jutni (egyik szenvedélyem a tea). Nem tudtam pontosan, hogy merre van, ezért csomót sétáltam a 13. kerület szép részén. Ugyan ezek a polgári lakások nem az én világom, de azért tetszenek. Visszafelé menet már villamosozni sem volt kedvem, sétáltam. Következő célpont a Corvin volt, ott találkoztunk Yorcsival a szokásos heti kibeszélős napunkra.Míg vártam, hogy végezzen a munkájával, addig beugrottam a boltokba nézelődni. Nem különösebben akartam semmit venni, de egy gyönyörű lila ruhát csak felpróbáltam. És nem csak azért szerettem bele, mert 2490 Ft-ért már az enyém is lehetett, hanem mert S-es méret volt. Nem tudom mikor hordtam utoljára ilyen méretet, de annyira boldog voltam. Megveregettem a saját vállamat:)
Felszedtem barátnémat és egy-egy teával/forró csokival nyakunkba vettük a várost. Mostanában sokat sétálunk. Ez főleg azért alakult így, mert nincs egy jól bevált törzshelyünk, valamiért mindegyikből hiányzik az, amitől igazán megkedvelnénk, amitől vissza vágynánk. Király utca-Andrássy út- Deák tér - Vörösmarty tér- ismét Deák - Astoria felé Ferenciek tere - Deák volt az útirány és közben megállapodtunk, az lesz a küldetés, hogy sétálunk. Hogy felfedezzük Budapest kis utcácskáit, kerületekre bontva. Ezekben a kis utcákban olyan kincsekre lehet bukkanni, épületek, boltocskák stb képében, hogy az ember tényleg szívesen áll meg előttük vágyakozva. Annak ellenére, hogy nem szeretem a nagyvárost, hogy vannak putri részek, szépek ezek az esti andalgások. Úgyhogy ebből kérem sorozat lesz, dokumentálni is fogom mindezt, ha már egyszer nekivágtunk:)

Hazaérve pedig még egy kicsit beszélgettünk is az urammal. Mindent egybevéve tökéletes nap volt a tegnapi,és tudnám mondani, hogy már csak az hiányzott, hogy...de 'csakazértse' :)

Diéta

Jó rég elkezdtem írni ezt a piszkozatot is, aztán mindig jött hozzá valamiféle újdonság amiért sosem közöltem. Talán mostanra állt be a rendszer, így tényleg aktuális a téma.

Gyerek koromtól kezdve élsportoló voltam ( 5 éves koromtól versenyeztem igazoltként) mindig nagyon vékony és nagyon izmos. 9-10 évesen a hátamon az összes kis izom kirajzolódott, durva volt...
Aztán jött a gimi, már kevés időm volt a sportra, nem is szerettem már, és a versenyzést abbahagytam. Továbbra is edzettem, de a heti 3x 1,5 óra már semmi volt az előző 10 évhez képest, ekkor nőttem meg magasságra(bő 20 centit szedtem magamra 2 év alatt), ekkor nőiesedtem és a kilók is bőséggel kúsztak fel.
Tini koromban jött az állandó fogyókúra, persze ész nélkül, sose volt egy bevált módszerem. Mindig mozogtam mellette, de kevés volt.
Idén nyáron volt a mindenkori legdurvább holtpont. Emlékszem, egy próbafülkében álltam, és méregettem magam a tükörben és legszívesebben sírógörcsöt kaptam volna a fenekem és csípőm láttán. Hazafelé elhatároztam, ennek vége, lefogyok.
Jött a keresgélés, olvasgatás, napokig. Nem akartam hülyeséget csinálni, egy tartható diétát kerestem, ami mellett a szervezetem minden fontos dolgot megkap és nem éhezem.
Nem is kilókban akartam fogyni, hanem látványra. A csontozatom viszonylag erős és a néha izmaimból is azért még maradt, ezért nehéz voltam, sose néztek annyinak. Nincs is itthon mérlegem:)

Végül egy olyan diétát állítottam össze, amiben nem a kalóriákat számolom, hanem a fehérje, szénhidrát és szír mennyiségét. A kalória nem túl mérvadó szerintem, hisz ha csak annyit tűzök ki, hogy napi X, akkor megeszem mondjuk annak megfelelő csokit, sütit, egész nap éhezem de fogyni tuti nem fogok. És szálkásodni is szerettem volna.
Testépítéssel foglalkozó honlapokon nagyon sok hasznos infót találtam, így össze tudtam magamnak állítani az étrendemet.
A testsúly alapján kellett kiszámolni az egy napra jutó fehérje, szénhidrát és zsír mennyiségét.
Persze a szénhidrát sem lehet akármilyen. Abszolút tiltólistás minden amiben van fehér liszt (én az összes többit száműztem, nincs teljes kiőrlésű, nincs rozskenyér, barna kenyér, tészta, rizs stb.) illetve a cukor (barna, nád szintén kilőve) fontos tudni, hogy a gyümölcs is tartalmaz cukrot, és az bizony ugyan olyan cukornak minősül, tehát nincs gyümölcs se.

Meg kellett találnom az  értékes szénhidrátforrásokat, amiből az abszolút top a zab. Zabpelyhet vettem, amiből készíthetünk zabkását, de én gyakran daráltam le, és használtam sütikhez is. Bizony, kikísérleteztem egy pár receptet, mert süti nélkül nincs élet:)

Fehérjének nagyon jó a csirkemell, a tojás, a halak, főleg a tonhal, tengeri herkentyűk. Ezeket mondjuk saliban lehet variálni, vagy rakott ételekként. Nyilván rántani nem lehet.
Illetve én nagyon sok túrót ettem.

Fontos volt, hogy minden nap 2-3 óránként egyek, hogy az anyagcsere ne álljon le. Egyszerre kis adagokban.

Amit még néztem, az a glikémiás index. Ez gyakorlatilag azt mutatja meg, hogy az adott étel mennyire dobja meg a vércukrot. Az a jó, aminek alacsony a GI-e, mert akkor hosszan szívódik fel a tápanyag(a zab ebben a tekintetben is csúcs).

Nekem azért nem volt olyan nehéz dolgom, mert a tésztaféléket nem igazán szerettem eddig sem, és nem voltam kenyérpárti sem. Néha melegszendvics, de azon kívül ritkán. A pizza az hiányzik na:)

Ami még nagy segítség volt, az a fehérje turmix. Ugyanis nem tudom ki hogyan van vele, de napi kb 5x képtelen voltam enni. Egyszerűen nem voltam éhes, nem tudtam ennyi változatos kaját kitalálni, és nem voltam képes napi több kiló csirke mellett bekebelezni(megvenni se, hozzáteszem...), hogy meglegyen az előírt mennyiség.
Olyan fehérje turmixot kerestem, amiben egyáltalán nincs hozzáadott cukor, más szénhidrátok, pénztárcabarát, nincs benne semmi mesterséges színezék, ízfokozó stb.
Egy német márkát választottam (Peak) és milyen jól tettem:) Iszonyú finom, tényleg nincs benne semmi adalék, cukor, és nem is volt rossz az ára.
Azt azért tisztáznám, hogy a fehérje turmix az nem egyenlő a mindenféle szteroidokkal amitől felfújt izmai lesznek az embernek. Mértékkel fogyasztva elősegíti a szép izomzat kialakulását, természetesen sport mellett:)

Szeptember 13-án kezdtem az egész diétát, és még mindig tartom. Decembertől annyi engedményt vezettem be, hogy már eszem gyümölcsöket, persze csak mértékkel, és akkor is azokat, amiknek alacsony a cukor tartalma. Ilyen pl az ananász, a citrusfélék, a piros bogyósok. Banán, szőlő továbbra is kizárva.
A legnehezebb az a joghurtok elhagyása volt. Nagy joghurtevő voltam, uzsira, reggelire szerettem azt enni. Csak hát ugye a szénhidrát tartalma miatt sajnos nem volt jó.

Üdítők, gyümölcslevek is száműzve, a különböző szószok, pl ketchup. A mustá nálam maradt, abban nagyon kevés a szénhidrát, ezért mértékkel használtam azt.

Édesítőt lehet használni cukor helyett, én egyáltalán nem is vettem, annyira mű íze van, utáltam mindig is.

És sajnos a méz is rossz ilyen szempontól. Most decembertől abból is lazítottam kicsit, van egy jó kis receptem, ahhoz egy picit szoktam használni (1 teáskanál)

Jó kis kísérletezgetős időszak volt ez, csomó újdonságot alkottam, amit mindenképpen meg fogok tartani.
Sokan kérdezik, hogy mikor állok vissza. Őszintén, szerintem soha. Annyival jobban érzem így magam, hogy nem tömöm tele a szervezetemet szeméttel, hogy nem éri meg. Persze később biztos lesz olyan, hogy nyáron mondjuk eszem egy gombóc fagyit, de lángosozást pl biztos nem csapok. Már a gondolatától is felfordul a gyomrom.

És akkor az eredmények centiben és kilóban a 178 cm-es magasságomhoz:

 

Látszik, decemberben kicsit belassult az egész, de most januárban megint volt egy ugrás, főleg has tájékon vettem észre. Majd február 1-jén centizek egyet:)