7-9.nap

Nem írom a többit külön bejegyzésbe, nem kell annyit lapozgatni, ha már úgyis egyszerre teszem fel:)

7.: vicces fejes. megjegyezném, nem szeretem magam olyan képeken sem látni, ezért ez a legviccesebb:

8.: én és a legjobb barátnőm. 2003 óta jóban rosszban(és tényleg!!)
2007, házibuli.

9.: nyaralós kép. hát úgy igazán nyaralni vagy 8 éve nem voltam, leszámítva a balatoni nyaralónkat, de ott nem szokásunk fotózni, csak pihenni:) tehát ez egy 2002-es kép, 8.végén, gimi elején Apával és tesómmal.
 

6.nap

újra felvettem a fonalat, Bálint haverozós estét tart, én pedig úgy döntöttem, lesz ami lesz, rendbe szedem a blogot.

beszkenneltem a képeket, ami miatt megakadtam az egész kihívásban.

Az egyik kedvenc kiskori fotómat láthatjátok:

Általános iskola 2.osztályában készült, annyira látszik már, milyen leszek. Csini ruha, felemás fülbevaló(már akkor is:)), a kontyomat saját magam tekertem.
A hajam színe az évek alatt megváltozott, ami nagy kár, olyan szép volt ez a hamvas szőke. A ruhámat pedig az a nagyim varrta, akivel a mai napig nagyon jó a kapcsolatunk, most jöttem Tőle:)

 

5.nap

Egy kép, ami boldoggá tesz.

Ezen sokat gondolkodtam, és csak olyan képek jutottak eszembe, ahol kisgyerekkel vagyok:) de egyik sem volt tökéletes, valami hiányzott.
Amikor is eszembe jutott ez:

Másod unokatesóm, Abigél volt a kölcsönbabánk, és imádom a képet, mert annyira el tudom képzelni magunkat saját babával, családként:)

4.nap

Kicsit lemaradtam ezzel a bejegyzéssel, de tegnap semmi időm sem kedvem nem volt ezzel foglalkozni az igazat megvallva.

Szóval a kedvenc színű tárgyam egy nyaklánc jelenleg:

Annyira nem jók a fényviszonyok sajnos...mostanában nagyon szeretem az olyan ékszereket, amiken semmi fém nincs. Láthatjátok, még a kapcsa is egy pici golyó amit át kell bújtatni. Ebben a melegben nem szeretnék egyáltalán fémmel érintkezni, meg a szagától amúgy is kivagyok...
Sajnos csak egyetlen bolt van Pesten ahol árulják ezt a márkát, és mivel Magyarországon mindenből csak 8 darab van nem is olcsó. Ezért is örültem, mikor a múlt héten bementem a boltba és láttam a 70%-osan leárazott kedvencemet. Rögtön jött is velem haza. Azóta ez a kedvencem:)

3. nap

Egy kép valakiről, akit szeretek.
Legszívesebben kedvenc nagyimat tenném ide, de sajnos róla nincs kép sem a gépemen sem a telefonomon, sem papír alapon, de azért álljon itt, hogy Ő jutott eszembe először:)

Egyébként pedig természetesen az uram fotóját teszem ide.

A fotó nem túl friss, 2 és fél éve készült, de semmit nem változott azóta.

2.nap

Ma egy egy évvel ezelőtti fotót kellene közölnöm.Nagy szerencsém, hogy tavaly pont nyáron voltunk az állatkertben, így hát íme egy teveetetős én:)

(ami már az előző képről is eszembe jutott: kérem vissza az ilyen hosszú hajam!)

1. nap

A Facebookon ugyan az a profil képem, mint itt:)
A színei miatt is szeretem ezt a képet, de főleg azért mert nagyon ÉN vagyok rajta.(az egyik jellemző énem:))

10 napos fotós

Nagyon megtetszett ez a kis játék, úgyhogy én is belevágok.

Lényege, hogy 10 napon át képeket közlünk a következők szerint:

1. nap: Facebbok profilképed
2. nap: 1 évvel ez előtti kép rólad
3. nap: Kép valakiről akit nagyon szeretsz
4. nap: Kedvenc színű tárgyad a szobádban
5. nap: Kép, ami boldoggá tesz
6. nap: Egy gyerekkori fotó rólad
7. nap: Egy kép, amin vicces fejet vágsz
8. nap: Egy kép rólad és a legjobb barátodról
9. nap: Egy nyaralós kép rólad
10. nap: Mai kép rólad

Nem lesz könnyű dolgom, mert nagyon keveset fotózom sajna...de meglátjuk mire jutok:)

Gyönyörű hétvége

Biztos, hogy még nagyon sokáig nem fogom elfelejteni április utolsó hétvégéjét, sőt, remélem sose:)
Szombat reggel a nyakunkba vettük a várost és a cuccainkat,és beköltöztünk:)
Erről majd még írok egy nagy összefoglalót, mert még van egy két rendezetlen ügyünk...
Vasárnap viszont azzal a céllal indultam útnak, hogy örömet okozzak, segítsek és élményekkel gazdagodjak.
Csilli érkezett értem két alvó kis királyfival fél 2 körül, hogy egy kis csomagtartó-logisztikázás után Szimcsiék felé vehessük az irányt. Először találkoztam mindannyiukkal, mégis könnyen oldódtam, Csillivel jót beszélgettünk az úton:)
Ugyan Szimcsi picit izgult, de ez természetes, ha valaki először lát valakit, ráadásul rögtön az otthonában. Azért viszonylag hamar múlt ez is, ahogy figyelgettem:)
Eszter, Milán és Ducó tündérvirágszálak, Esztert ringattam, Milán megmutatta hogyan is kell professzionális gödröt ásni Szimcsiék kertjében, és nem mellesleg hozott nekem virágot is.

A vidék egyébként csodálatos, megnyugtató, imádom az ilyen környezetet, ez kapcsol ki és tölt fel igazán! Köszönöm, hogy megmutattad nekünk gyermekkorod egy darabját!

Búcsúzáskor szokásom elérzékenyülni és befelé figyelni kicsit, most ez teljesen elmaradt, mert tudom, remélem, hogy nemsokára úgyis újra találkozom Veletek :)

Az utolsó pillanatokat Márk képei koronázták meg, egyszerűen csodálatosak!

Képek

Két képet hoztam ma, az elsővel betekintést engedek a munkálatokba:

Mama brokkoli krémlevest hozott nekünk ebédre, amit a tapétázó asztalon fogyasztottunk el. Csak annyi ideig "lazsáltunk", amíg a beragasztózott két tapéta csík jól megpuhul.
Ma reggel 9-től délután fél 6-ig dolgoztunk folyamatosan. Már majdnem kész a 3. szobácska tapétázása is!

A második kép pedig HoldAnyu kérésére jön, a lakás alaprajza, illetve az eszközölt átalakítások

 Direkt ilyen jó nagyban tettem ide, hogy látható legyen. A piros vonalakhoz fűznék némi magyarázatot. Ami az étkező végében van, az egy beépített szekrény volt, aminek a sorsát az első pillanatban megpecsételtem, mennie kellett. Annyira leárnyékolta a szobákat és az étkezőt is, ráadásul ilyen kis folyosó szerűséget csinált a két kis szoba elé, hogy nem tűrtem meg szegényt:)
A másik az a wc és a szoba közötti kis luk. Ez kérem egy gardrób, aminek nem volt ajtaja se, csak egy kis 80 cm széles, 2,5 méter hosszú helyiség volt. A bejárata a kis folyosóról nyílt, amit gipszkartonnal jól be is zártunk. E helyett a hálóval szomszédos falát 95 cm szélesen kivágattam. Ezt jelöli a szoba felőli piros csík:)
Így lesz egy keskeny, de széles gardróbom, ami ugyan nem pont olyan, mint amit Big építtetett Carrienek (Szex&NY), de legalább akkora élvezettel fogom használni, mint ő.
Szerintem így sokkal praktikusabb egyébként, mert az eredeti felállás szerint csak a végét lehetett volna bepolcozni, hogy el is érjem azt, amit felpakolok, szóval nagy a helyveszteség, ráadásul már a bejáratból premier plánban látszott volna. Így pedig lesz akasztós rész is a ruhácskáimnak, és polcok is elférnek.

Képek