Gyerek koromtól kezdve élsportoló voltam ( 5 éves koromtól versenyeztem igazoltként) mindig nagyon vékony és nagyon izmos. 9-10 évesen a hátamon az összes kis izom kirajzolódott, durva volt...
Aztán jött a gimi, már kevés időm volt a sportra, nem is szerettem már, és a versenyzést abbahagytam. Továbbra is edzettem, de a heti 3x 1,5 óra már semmi volt az előző 10 évhez képest, ekkor nőttem meg magasságra(bő 20 centit szedtem magamra 2 év alatt), ekkor nőiesedtem és a kilók is bőséggel kúsztak fel.
Tini koromban jött az állandó fogyókúra, persze ész nélkül, sose volt egy bevált módszerem. Mindig mozogtam mellette, de kevés volt.
Idén nyáron volt a mindenkori legdurvább holtpont. Emlékszem, egy próbafülkében álltam, és méregettem magam a tükörben és legszívesebben sírógörcsöt kaptam volna a fenekem és csípőm láttán. Hazafelé elhatároztam, ennek vége, lefogyok.
Jött a keresgélés, olvasgatás, napokig. Nem akartam hülyeséget csinálni, egy tartható diétát kerestem, ami mellett a szervezetem minden fontos dolgot megkap és nem éhezem.
Nem is kilókban akartam fogyni, hanem látványra. A csontozatom viszonylag erős és a néha izmaimból is azért még maradt, ezért nehéz voltam, sose néztek annyinak. Nincs is itthon mérlegem:)
Végül egy olyan diétát állítottam össze, amiben nem a kalóriákat számolom, hanem a fehérje, szénhidrát és szír mennyiségét. A kalória nem túl mérvadó szerintem, hisz ha csak annyit tűzök ki, hogy napi X, akkor megeszem mondjuk annak megfelelő csokit, sütit, egész nap éhezem de fogyni tuti nem fogok. És szálkásodni is szerettem volna.
Testépítéssel foglalkozó honlapokon nagyon sok hasznos infót találtam, így össze tudtam magamnak állítani az étrendemet.
A testsúly alapján kellett kiszámolni az egy napra jutó fehérje, szénhidrát és zsír mennyiségét.
Persze a szénhidrát sem lehet akármilyen. Abszolút tiltólistás minden amiben van fehér liszt (én az összes többit száműztem, nincs teljes kiőrlésű, nincs rozskenyér, barna kenyér, tészta, rizs stb.) illetve a cukor (barna, nád szintén kilőve) fontos tudni, hogy a gyümölcs is tartalmaz cukrot, és az bizony ugyan olyan cukornak minősül, tehát nincs gyümölcs se.
Meg kellett találnom az értékes szénhidrátforrásokat, amiből az abszolút top a zab. Zabpelyhet vettem, amiből készíthetünk zabkását, de én gyakran daráltam le, és használtam sütikhez is. Bizony, kikísérleteztem egy pár receptet, mert süti nélkül nincs élet:)
Fehérjének nagyon jó a csirkemell, a tojás, a halak, főleg a tonhal, tengeri herkentyűk. Ezeket mondjuk saliban lehet variálni, vagy rakott ételekként. Nyilván rántani nem lehet.
Illetve én nagyon sok túrót ettem.
Fontos volt, hogy minden nap 2-3 óránként egyek, hogy az anyagcsere ne álljon le. Egyszerre kis adagokban.
Amit még néztem, az a glikémiás index. Ez gyakorlatilag azt mutatja meg, hogy az adott étel mennyire dobja meg a vércukrot. Az a jó, aminek alacsony a GI-e, mert akkor hosszan szívódik fel a tápanyag(a zab ebben a tekintetben is csúcs).
Nekem azért nem volt olyan nehéz dolgom, mert a tésztaféléket nem igazán szerettem eddig sem, és nem voltam kenyérpárti sem. Néha melegszendvics, de azon kívül ritkán. A pizza az hiányzik na:)
Ami még nagy segítség volt, az a fehérje turmix. Ugyanis nem tudom ki hogyan van vele, de napi kb 5x képtelen voltam enni. Egyszerűen nem voltam éhes, nem tudtam ennyi változatos kaját kitalálni, és nem voltam képes napi több kiló csirke mellett bekebelezni(megvenni se, hozzáteszem...), hogy meglegyen az előírt mennyiség.
Olyan fehérje turmixot kerestem, amiben egyáltalán nincs hozzáadott cukor, más szénhidrátok, pénztárcabarát, nincs benne semmi mesterséges színezék, ízfokozó stb.
Egy német márkát választottam (Peak) és milyen jól tettem:) Iszonyú finom, tényleg nincs benne semmi adalék, cukor, és nem is volt rossz az ára.
Azt azért tisztáznám, hogy a fehérje turmix az nem egyenlő a mindenféle szteroidokkal amitől felfújt izmai lesznek az embernek. Mértékkel fogyasztva elősegíti a szép izomzat kialakulását, természetesen sport mellett:)
Szeptember 13-án kezdtem az egész diétát, és még mindig tartom. Decembertől annyi engedményt vezettem be, hogy már eszem gyümölcsöket, persze csak mértékkel, és akkor is azokat, amiknek alacsony a cukor tartalma. Ilyen pl az ananász, a citrusfélék, a piros bogyósok. Banán, szőlő továbbra is kizárva.
A legnehezebb az a joghurtok elhagyása volt. Nagy joghurtevő voltam, uzsira, reggelire szerettem azt enni. Csak hát ugye a szénhidrát tartalma miatt sajnos nem volt jó.
Üdítők, gyümölcslevek is száműzve, a különböző szószok, pl ketchup. A mustá nálam maradt, abban nagyon kevés a szénhidrát, ezért mértékkel használtam azt.
Édesítőt lehet használni cukor helyett, én egyáltalán nem is vettem, annyira mű íze van, utáltam mindig is.
És sajnos a méz is rossz ilyen szempontól. Most decembertől abból is lazítottam kicsit, van egy jó kis receptem, ahhoz egy picit szoktam használni (1 teáskanál)
Jó kis kísérletezgetős időszak volt ez, csomó újdonságot alkottam, amit mindenképpen meg fogok tartani.
Sokan kérdezik, hogy mikor állok vissza. Őszintén, szerintem soha. Annyival jobban érzem így magam, hogy nem tömöm tele a szervezetemet szeméttel, hogy nem éri meg. Persze később biztos lesz olyan, hogy nyáron mondjuk eszem egy gombóc fagyit, de lángosozást pl biztos nem csapok. Már a gondolatától is felfordul a gyomrom.
És akkor az eredmények centiben és kilóban a 178 cm-es magasságomhoz:
Látszik, decemberben kicsit belassult az egész, de most januárban megint volt egy ugrás, főleg has tájékon vettem észre. Majd február 1-jén centizek egyet:)
