Továbbgondolt vágyak

Nem egyszer írtam már kisbabás vágyaimról. Ezek mostanában kezdenek kicsit átalakulni...Nem csak azért, mert szinte minden napomat 4 gyerekkel töltöm, néha megspékelve plusz 2-vel (és ez baromi fárasztó tud lenni:)), hanem azért is mert ahogy egyre közeledik (sajnos még mindig távol van) az a bizonyos "start" dátum, úgy kezd megszállni a nyugalom és az izgatottság. És új vágyaim alakultak ki, amikre sokkal többet gondolok már. Eddig csak magamra gondoltam, arra, hogy milyen lesz kisbabát várni egyszer. Most pedig már azért szeretném nagyon, hogy lássam Bálintot a közös gyerekünkkel. Ő is változik mostanában és jó felé halad. A fejemben van a kép ahogy ő és egy loknis kisangyal egymásra néznek. Iszonyúan várom már!

Bors

Legutóbbi városi sétánk alkalmával végre ellátogattunk a Bors Gasztrobárba, ami egy új fiatalos lendületes kis étkezde. Leveseket, bagetteket, sütiket és limonádékat turbóztak fel a séf srácok. Én pl ettem egy chilis-kókuszos sütőtök krémlevest, szigorúan trendi elviteles pohárban (4dl) és egy kis méretű bagettet, mely a french lady névre hallgatott. Különleges helyben sütött bagettecske málnás lilahagyma lekvárral, edami sajttal és csirkemellel töltve. Szóval tényleg egy kulináris élmény, amihez nem kell puccba vágni magunkat, és nem kell a fél fizunkat ott hagyni. Ugyanis mindezért kemény 890 ft-ot fizettem és a két fogás között pihentem fél órát. Tehát elég:)
A sütiket és limcsiket én most sajnos kihagytam, a bagett így is egy engedmény volt.
Aki teheti, látogasson el, mert nem csak a kaják fantasztikusak, hanem a kiszolgálás is élmény. Sose láttam még ennyire lelkes és jófej csapatot! Le a kalappal előttetek fiúk!

Villámgyors

Tegnap volt egy éves a diplomám, ma pedig a lakásom ünnepli a szülinapját:) Tegnap már tavaszi nagytakarítást tartottam, ez volt az Ő ajándéka.

Mikor valamilyen évforduló van, kicsit szeretek elmerengeni az elmúlt időszakon. Most úgy érzem, hogy jéézusom, hisz még csak most nézegettünk lakásokat, még bennem van az az érzés, mikor jöttünk a kifizetés utáni átadásra. És ennek már egy éve. Tényleg meg kell fogni minden pillanatot...

Vadvirág

Sok sok -lázadó- éven át volt ez a dal az ars poeticám. Ma eszembe jutott és boldogan főzök rá vacsorát a munkából haza igyekvő uramnak. Hiába változott sok minden, még mindig a magaménak érzem, és alapjaiban véve még mindig az a Vadvirág vagyok.

Az én napom

A tegnapi az én napom volt. Reggel vezetni mentem, ez volt az első órám és iszonyúan élveztem! Aztán egy gyors edzés után bementem a városba. Felkutattam egy boltot, ahogy olcsón lehet egy bizonyos fajta teához jutni (egyik szenvedélyem a tea). Nem tudtam pontosan, hogy merre van, ezért csomót sétáltam a 13. kerület szép részén. Ugyan ezek a polgári lakások nem az én világom, de azért tetszenek. Visszafelé menet már villamosozni sem volt kedvem, sétáltam. Következő célpont a Corvin volt, ott találkoztunk Yorcsival a szokásos heti kibeszélős napunkra.Míg vártam, hogy végezzen a munkájával, addig beugrottam a boltokba nézelődni. Nem különösebben akartam semmit venni, de egy gyönyörű lila ruhát csak felpróbáltam. És nem csak azért szerettem bele, mert 2490 Ft-ért már az enyém is lehetett, hanem mert S-es méret volt. Nem tudom mikor hordtam utoljára ilyen méretet, de annyira boldog voltam. Megveregettem a saját vállamat:)
Felszedtem barátnémat és egy-egy teával/forró csokival nyakunkba vettük a várost. Mostanában sokat sétálunk. Ez főleg azért alakult így, mert nincs egy jól bevált törzshelyünk, valamiért mindegyikből hiányzik az, amitől igazán megkedvelnénk, amitől vissza vágynánk. Király utca-Andrássy út- Deák tér - Vörösmarty tér- ismét Deák - Astoria felé Ferenciek tere - Deák volt az útirány és közben megállapodtunk, az lesz a küldetés, hogy sétálunk. Hogy felfedezzük Budapest kis utcácskáit, kerületekre bontva. Ezekben a kis utcákban olyan kincsekre lehet bukkanni, épületek, boltocskák stb képében, hogy az ember tényleg szívesen áll meg előttük vágyakozva. Annak ellenére, hogy nem szeretem a nagyvárost, hogy vannak putri részek, szépek ezek az esti andalgások. Úgyhogy ebből kérem sorozat lesz, dokumentálni is fogom mindezt, ha már egyszer nekivágtunk:)

Hazaérve pedig még egy kicsit beszélgettünk is az urammal. Mindent egybevéve tökéletes nap volt a tegnapi,és tudnám mondani, hogy már csak az hiányzott, hogy...de 'csakazértse' :)

Csak egy mondat.

A rosszindulatot, a direkt kukacoskodást(ezt jóval csúnyábban írnám azért...) a gyerekes hülyeségeket egyszerűen képtelen vagyok elviselni...

9 hónap

Ennyi kellett hozzá, hogy egyedül is teljes biztonságban érezzem magam a lakásomban, hogy ha Bálint reggel korábban kelt és elment, tudjak aludni (ha reggel 7kor ment el és semmi dolgom nem volt, akkor sem tudtam már aludni), hogy ha este későn jön, merjek zenét hallgatni, tv-zni és ne csak a neszeket hallgassam...hogy csukott ajtóval tudjak zuhanyozni...igen, parázós vagyok. És most rettenetesen büszke magamra, hogy túl tudtam ezen lendülni, és már igazán az otthonomnak érzem azt a helyet, amiért annyit küzdöttünk!