Második eresztés

Na a tegnapi adagból szerencsére már fogyott is, most itt a következő, remélem a blogger most nem viccel meg és sikerül 5-nél többet feltennem..
Jönnek a felsők, mind kb M-es méretűek(a feketékre L van írva, de ez nem igaz:)), nekem az összes mellben lett kicsi, de alapvetően imádtam őket, az első kettő az mókás, a többi pedig kényelmes, csak felkapom és megyek, mégis csajos.
Az első és utolsó fekete Jennyfer márkájú, Brüsszelben vásároltam, a 2. Pimkie Franciaországból, (komoly szuvenírekről beszélünk itt kérem szépen!!) A két élénk Philip Russel, a méregzöld pedig ZARA.

Még egy felső, ez képen sajnos egyáltalán nem látszik/mutat, mell alatt/deréknál van egy gumis rész, alatta bő, szerintem tökéletes kismama felső, nekem egyébként is tetszett, de hát konkrétan kismamás voltam én is, ami meg kevésbé jó már, ezért 1x volt csak rajtam...H&M szerzemény, kb 40-es méret.
Illetve egy fekete Hippsy derékmelegítő/bandázs, amit kaptam, de nekem a magasságom miatt keskeny...
Mára ennyi, folytatom amint tudom.

Ruhák, első kör

Nos, elkezdtem a csomagolást, az egyik szekrény kész. Onnan kerültek elő ezek a darabok, amiket most "árverésre" bocsátok. A képeket mobillal lőttem, nem a legjobbak sajna, de igyekszem jó leírást adni:)
Az indokok a kiselejtezésre iszonyatosan banálisak, mára megkomolyodtam, nem veszek ruhákat fellángolásra, mert ez lenne a következménye:)

1. Mango felső, talán a fűzöldhöz áll a legközelebb. Széles kivágással(nem mély, nem lóg ki belőle semmi, aminek nem kéne!) 3/4-es az ujja, S-L-ig simán hordható, multifunkcionális ez a fazon:)

2. Sötétbarna(csoki) kötött pulcsi, az alján+a két ujján passzéval. Jó meleg:) Nekem sajna rövid a dereka, úgyhogy nagyon megkímélt, a vesémet mégse lógatnám ki télen:P ORSAY márkájú

3. Ismét egy jó kis ORSAY kötött pulcsi, ennek a színével lőttem mellé vásárláskor...

4. Na, ez egy nagy kedvenc felső volt, szerintem gyönyörű az a hímzett minta. Sajna ezt sem tudtam sokáig kiélvezni, tinikorom közepén szereztem be, és hát szűk lett az a kivágás:D Hogy tudjatok viszonyítani, C kosárig nem lóg ki a cici:)

5. Ez egy ZARA sötét farmer, szűk a dereka... 38-as méret


És a blogger itt unta meg a fotók feltöltögetését, többet köszöni nem óhajt feltölteni, hiába próbálom.
Szóval ez az első adag.
Ha valakinek valami megtetszik, írjon itt, vagy fb-n, vagy emailt, és megtárgyaljuk.

Feszültségek

Egy ideje nem írtam már a lakásról...nem véletlenül. A munkálatok kicsit lassultak, a pénz egyre csak fogy(mondhatjuk azt is, elfogyott) és a feszültségek egyre csak nőnek. Amikor az elején írtam a családon belüli vitákról, az még csak mindennek az előszele volt. Most kapom az ívet mindenhonnan és kezd rohadtul kiborítani.
Mert hogy nekem soha semmi sem jó, én mindig mindent jobban tudok blablabla...ja, és ugye ez párosul azzal, hogy én nem is értékelem amit értem tesznek. Dehogynem, és nagyon köszönöm, de továbbra sem értem miért nem maradhat enyém a döntés joga.
Néhány szösszenet:
- Mosdószekrény
A fürdőnk nagyon kicsi, tipikus panelfürdőszoba, alig 3 négyzetméter. Benne egy kád, ami adott, egy mosógép, és ugye hely a mosdónak.Helytakarékosság szempontjából célszerű mosdószekrényes mosdókagylót venni, vagyis hogy alatta legyen egy szekrényke.
A barkácsáruházakban és lakberendezősökben is dögivel vannak ilyenek, egy bajuk van, mind ajtós, és én fiókos párti vagyok, mert: nem kell hajolgatni, állandóan ki be pakolni mindent ha a hátsó dolgokat szeretném használni. Ezt onnan tudom, hogy szüleimnek ilyen van, tehát jó ideje ezt használom. Anya mondjuk megoldja úgy, hogy ezt az alsó szekrényt csurig pakolja tisztítószerekkel meg csupa olyan dologgal amit nem napi rendszerességgel használ. Ezen kívül neki van egy falra rögzített szekrénye is sminkcuccokra, napi dolgokra.
Mivel én nem használok ennyi tisztítószert (van egy domestosom ha nagyon szükség van rá, amúgy frosch általános tisztító és ecet. összesen 3 flakon ebből az egyik a konyhában.) és nem szeretnék úgy sminkelni h hajolgatok, a fiókos megoldás nekem nagyon szuper, mert csak kihúzom és válogatok.
Már ezt nehezen fogadják el(nem tudom miért...), de a fő probléma az, hogy szinte sehol nem gyártanak fiókosat, vagy ahol igen, az már felsőbb, mondhatni lixus kategóriás. 75 cm-es szekrényKE mosdó nélkül 100.000 ft. Igen, jól látjátok...Na, ha lenne ennyi pénzem, akkor se venném meg.
Ikeában találtam 55-ért, amiben benne van a mosdókagyló és egy nagy tükör is. Erre azt mondom, legyen.
Viszont csak 60 vagy 80cm szélesben létezik, nekem pedig 75-ös kéne, hogy kitöltse a helyet. Én mondjuk egy percig sem haboznék a 60-as megvételében, legalább mellé tudom állítani a felmosórudat is.
Reakciók: - Hát azt úgy nem lehet, mert túl kicsi, - Felmosót a fürdőbe, ki hallott már ilyet?! - Betennéd ebbe a szép új fürdőbe a felmosót?!?! stb stb
Mivel nincs erkélyem, lakótéren kívüli előszobám, garázsom stb, igen, a fürdőben tárolom a felmosó nyelét(a rá való mopot meg kimosva máshol...) annyira nem nagy katasztrófa szerintem...
Amennyiben megveszem ezt, sértődés lesz. Mondjuk teljesen mindegy, már így is ez van.

- Képek:
A konyhában van egy szellőző rész, ahol egy vastag cső megy keresztül függőlegesen. Ezt gipszkartonnal körberakjuk, bele fog teljesen olvadni a bútorba, nem lesz zavaró, csak lesz egy tök nagy függőleges üres felület. Mivel a konyhabútor majdnem fekete és fehér lesz, arra gondoltam, egy két képet színes keretekben felteszek erre a nagy falfelületre, hogy vidámabb legyen. Tavaly úgyis csináltattunk magunkról fotósorozatot, több, mint 200 képünk van:)
Megint kiakadás, hogy te jó isten, konyhában fénykép. Nem a pultra állítom ki, de ha azt tenném is az én dolgom lenne.

Szóval kb minden nap elhangzik az, hogy úgy nem lehet, mekkora hülyeség, de hülye vagy stb...
Hiába kérem, hogy ne, akkor is. Nekem nagyon szarul esik ezt hallgatni, én soha nem fikáztam még semelyik rokonom lakását, pedig bőven több dolog nem tetszik, de nem érdekel, mert ha nekik igen akkor ennyi.
Most sem nekik kell tetszenie, hanem nekem, és ha valami nem praktikus akkor majd tanulok belőle, és pl leszedem a képeket. Semmi visszafordíthatatlant nem teszek, nem verek ki random falakat vagy ilyesmi.
Csak nagyon elkeserít ez az egész szitkozódás. Ilyen helyzetben pedig nem tudom az örömömet és hálámat megfelelően kifejezni amiért ezt kaptam és a sok segítségért. Pedig szeretném, mert belül tényleg iszonyúan és napról napra boldogabb vagyok ezzel a kis fészekkel ami egyébként nagyon szépen alakul.
Kérlek hagyjatok örülni, ne szabjatok határokat ennek és nekem sem!

Glamour napok

Normál esetben nem szenteltem volna bejegyzést ennek az "eseménynek", praktikusan azért, mert nem vagyok egy shopping mániás, és egyébként se hoznak lázba ezek a dolgok.
Azért vettem meg mégis az újságot a kuponokkal, mert egy teljes háztartásnyi dolgot terveztem beszerezni, ugyanis 2 hét múlva átcuccolunk az új pecóba:)
Fő úti célom a Müller volt, illetve egy cipőre és pár vékonyabb harisnyára is szükségem volt.
Péntek délelőtt terveztem gyorsan lezavarni ezt az egészet a tömeg elkerülése végett, hát jelentem, nem sikerült.
10-kor már ellepték a csajok a Müller parfüméria részét, a pénztárnák kígyóztak a sorok, és ami a legbosszantóbb, bődületes készlethiány volt. Folyton üres sorokkal találkoztam, se szappan, se fésű, se a krémem, se a müzlim stb...
Gondolom ezt direkt így tervezték, hogy az ember nehogymá' mindent megvegyen olcsóbban...
Pár dolgot bedobáltam, és a kasszához vágtattam. Jó 20 perces sorban állás után a pénztáros hölgyemény elcseszte a blokkolást, ezért mindent újra ki kellett pakolni és lehúzni... majdnem ott hagytam mindent a fenébe.
Átnyargaltam a westendbe, mert kinéztem egy cipőt hetekkel ez előtt, de azért 20% mégiscsak 4 ezer forintot jelentett, ezért kivártam szépen a kupon idejét.
Próbálgattam nézelődtem és mikor fizettem volna a kislány közölte, háát bocsi, de erre PONT nem érvényes a kupon. Ezek után megvettem persze teljes áron, de olyan ideges voltam...Ja, és egy ismerősöm is így járt, érdekes módon az ő cipőjére se vonatkozott a kupon.
A Tezenisbe indultam harisnyákért, normális minőségű, de mégse Calzedonia árban. JÉÉÉ, hát nem elpakolták a harisnyákat?? Már csak az alap termékek voltak kint.
Tök idiótának éreztem magam a nap végére......
Végül arra jutottam, ezt azért csak megírom a Glamourosoknak is, nem várok semmit, csak, hogy tudják.
Többet biztosan nem veszem meg.

Szülinap, húsvét, betegség

Ez a három szó nem időrendben van, egyszerre történtek/történnek...Főleg ezért nem is írtam az utóbbi időben. Történt ugyan is, hogy március utolsó hétvégéjén elutaztam meglátogatni legifjabb másod unokatesómat, a decemberi születésű Abigélt.Pont az a hétvége volt, mikor lehűlt az idő és iszonyú szél volt. Szerintem akkor fázhattam meg. Pár napos orrfújás - tüsszögés után kezdetét vette a mai napig tartó köhögés. Az a fajta ami öklendezésbe torkollik. Kezeltem magam először forró tea, méz, óriás dózis C-vitaminnal, aztán egy üveg Stodál elfogyasztása után(nyilván nem egyszerre) áttértem a Neo citránra, hátha...de nem...
És el is érkeztünk húsvét hétfőhöz, ami történetesen egybeesett a szülinapommal. Aznap reggel úgy ébredtem, egyáltalán nincsen hangom. Egész nap meg se szólaltam, jó kis ünneplés volt. Az ügyeletes gyógyszertárból Életem Párja nagy dózisú Calciummal tért haza, amiből 4000mg elfogyasztása után másnapra visszajövögetett a hangom, de egy 10 órás műszak 3 gyerekkel, és az esti mese 3. fejezetére már szintén semmi nem maradt...
Azóta is rendületlenül köhögök, más tünetem nincs, se láz, se semmi. Reggelente egy kis torokfájás, mikor kiszárad...Nagyon bosszantó:(
A szülinapozás egyébként elég szűkösre sikeredett, a lakással szerintem jó pár évre előre kimerítettem az ajándékkeretemet:)
Bálinttól viszont kaptam egy könyvet, színházjegyet és egy futós táskát, mindegyik tök praktikus, és abszolút nekem való, köszönöm itt is!

Baba kérdés

Az utóbbi napokban észrevettem, hogy nagyon sokat gondolok erre a dologra, de teljesen másként, mint eddig.
Régebben is nagyon szerettem volna, de mindig csak "majd". Ha éppen "terhesség-para" volt, mindig tökre megijedtem, mondogattam a babáinknak, hogy ne most, még ne, mert még nem állok rá készen. Persze sosem volt semmi.
Már nem így gondolok erre. Már szeretném. Ráadásul nagyon. Teljesen abszurd módon szokott bevillanni az agyamba és mindig csak percekkel később jövök rá, hogy hová is kalandoztam. Ez csak a tavasz lenne, vagy már a korral jár?:)
Mindig is tudtam, hogy nekem ez hamarabb fog eljönni, mint másoknál, és már egyáltalán nemkérdés, készen vagyok erre. Már amennyire fel lehet készülni az ilyesmire.

A nő helyzete - család és karrier

Régóta foglalkoztat ez a kérdéskör, de tegnap láttam egy riportot ezzel kapcsolatosan, és nagyon megindultak bennem a témával kapcsolatos dolgok.
Az nem titok, hogy sok gyereket szeretnék, kb 3-4-et reálisnak is érzek:) Szívesen is maradnék otthon velük évekig, sőt, szeretnék is. Mindegyikkel. Nekem ez egyfajta hivatásféle és hobby egyszerre.
Az érem másik oldala pedig, ez lehet, hogy furán fog hangozni, de elég jó eszem van. Nem akarok nagyképűnek tűnni, de mindig is nagyon könnyen átláttam mindenféle logikai dolgot, könnyen tanulok idegen nyelveket, felsőfokon beszélek franciául, tudok angolul, a németből sajnos már sokat felejtettem. Sosem állt tőlem távol a matek, de a humán tárgyak sem. A felsőoktatásban az előírt idő alatt végeztem, nem buktam meg, szakdolgozatom, szigorlatom, államvizsgám mind ötös. Elég jó a memóriám.
A munka nem büdös nekem, nem azért szeretnék otthon maradni a gyerekekkel, hogy megússzam a melót. Viszont az is igaz, hogy évekig nem szeretnék szemét munkát végezni aprópénzért.
De hogyan lehet összeegyeztetni a munkát és a nagycsaládot? Ha Apa eleget keres, akkor Anya maradhat otthon, tiszta sor. És ha Anya kicsit többre vágyna? Ha szeretne dolgozni is, de sehol nem kap lehetőséget, mert meghallják, hogy van gyerek, nem is egy, az már bonyolult esetnek számít, hiszen a gyerekek betegek lehetnek, a gyerekekért oda kell érni az oviba, suliba, és a munkáltatók köszönik szépen, ebből nem kérnek. Hozzáteszem az ő szemszögükből nézve ezt valahol megértem.
De akkor én, mint friss diplomás pályakezdő, mihez kezdjek? Legszívesebben most szülnék(igazából már évek óta:)) és 30 éves koromra iskolás gyerekem lenne. De nem szülhetek most, mert nem lenne rendes GYES, GYED stb. És mivel Bálint még nem diplomázott le, nem tudnánk megélni. Tehát kb 3-4 év múlva szülhetek.
Ez az időszak pont arra nem elég, hogy egy olyan tapasztalatot szerezzek, amire később lehet alapozni. Hiszen előrelépni ennyi idő alatt nem igazán lehet, és ugye említettem, hogy mindenféle kisegítői, asszisztensi melót, meg nem szeretnék csinálni, akkor inkább maradok bébiszitter, azt legalább imádom.
Így pedig már akkor nem lesz esélyem mikorra a gyerekek sulisok és visszamehetnék dolgozni. Azt, hogy "visszamenni" úgy kell érteni, hogy újra munkát keresni, hiszen 3 éves munkaviszonnyal 6 év kihagyás után senki nem fog visszavenni sehová. És akkor megint kezdődhetnének a megaláztatások sora. Túl öreg már, túl sok a gyerek, túl kevés tapasztalat.
Magyarországon jelenleg úgy látom, a család és a karrier között egyetlen logikai kapcsolat állhat, mégpedig a "VAGY ". Semmi "és", esetleg egy kis ez egy kis az. A nőnek már iszonyú fiatal korában döntenie kell erről. Nyilván, aki későn találja meg a párját akivel családot alapítana az más helyzetben van...
Alternatíva, hogy a nő beadja a kisbabáját a bölcsibe, ahol várólista van, elviszi magánbölcsibe ahol a keresete nagy százalékát ott is hagyja, és a gyerekét alig látja. Vagy még az is lehetséges, hogy Apa kimegy külföldre dolgozni, küldi haza a pénzt, és webkamerán látja a családját.
Szörnyű, de ez a valóság. Vagy csak én látom túl drámaian a helyzetet?
Anyák, leendő anyák akik olvastok, nektek mi a véleményetek erről? Ti hogyan oldjátok ezt meg?
Örülnék, ha most írnátok, szükségem lenne a tapasztalataitokra, véleményeitekre!