Vívódás

Két hete ismét erőteljesen vívódom a jövőmön. Gyakorlatilag szenvedek. Adódott egy munkalehetőség, bár nem csak rajtam áll, hogy elfogadom-e vagy nem, mert egyéni munka lenne. El is készítettük a társammal az ajánlatot a cégnek, de még nem derült ki, hogy megfelelőnek tartják-e, vagy visszautasítják. Igazából ebből indult ki minden, ugyanis az ajánlat készítését néhány nap munka előzte meg, feltérképezni a piaci viszonyokat stb. Mindez annyira jól esett, hogy azt el sem tudom mondani. A februári államvizsgám óta nem végeztem szellemi tevékenységet. Nem tanultam, csak a gyerekekkel voltam és itthon. És be kell valljam, hiányzik. Jó érzés alkotni, törni a fejem, szervezni...
A másik dolog, ami nagyon motivál, az a pénz. Pont kijövünk végül is, de nem ez lenne a cél ugye. Most tudnám megalapozni a jövőt, kicsit félre tenni. Nem is azért szeretnék jobban fizető munkát, hogy most magasabb színvonalon élhessek, mert ugyan elférne a gardróbomban még néhány ruha, de inkább a jövő. Hogy a gyerekeimet úgy szülhessem meg, hogy tudom, van biztonsági tartalék. Hogy ne 28 ezer forint GYESt kapjak.
Még nem siettetem a dolgokat, mert 3 hónapja még hallani sem akartam erről, és örültem, hogy rengeteget lehetek a gyerkőcökkel, csak az abban különbözött, hogy akkor folyamatosan tanultam mellette.
Szerintem minden embernek szüksége van szellemi aktivitásra is. Az, hogy kinek milyen mértékben, az már egyéntől függ. Az utóbbi 4évben nagyon sokat és nagyon keményen tanultam, és mindennek meg is volt az eredménye, sikerélményem volt, ezért nem volt nyűg. Persze egy egy vizsga előtt azért tudtam szenvedni meg utálni, de összességében jó dolog.
Nem akarok semmit elkapkodni, hagyom még kicsit, hogy sodorjon az ár, a folyamatosan változó gondolataim, de most már kezdem azért az energiáimat a munka irányába csoportosítgatni és lassanként hozzászokni a gondolathoz...

Csak a gondok.

Mostanában azért sem írok, mert túl sok negatív dolog ér, és nem szeretném, ha tele lenne a blog azokkal. Persze ezek is velem történnek, ezért egy gyors összefoglalónak helyt adok, de egyébként próbálom kizárni innen és az életemből is ezeket a negatívumokat.
A lakással kapcsolatosan továbbra is megy a huzavona nyílászáró ügyben, már jogi képviseletet is szereztünk, de ők sem hatják meg a céget, félek, per lesz ebből. (erről egyébként, ha lezárul az ügy, írok egy részletes beszámolót, mert ilyen egy mocsok céget...nah mindegy.)
A konyhát a héten leburkolja apa és valószínű már be is építik a bútort. Onnantól óriási könnyebbség lesz, hisz a maradék dobozok is eltűnnek, meg tudom szüntetni a hatalmas port, a nappaliból is a helyére kerül a tűzhely illetve a mosogatógép és az étkező asztal is megszűnik számítógépes asztalnak lenni.
A családban történnek jó és rossz dolgok is, sajnos több a rossz, rengeteg az összetűzés olyanokkal, akiket nagyon szeretek és nem szeretnék összeveszni,de ez a majd 3 hónapja tartó feszített tempójú felújítás már táncol az idegeinken, mindenki hamar ugrik.
Hogy a jó se maradjon ki a sorból, úton van egy általam nagyon régen várt kisember a családban, most már publikusan is:) Csak kár, hogy olyan messze laktok :(

És megint intimtölcsér

Egyszer már írtam erről egy posztot, de most muszáj kicsit update-elni. A héten elkezdtem keresni a tölcséremet, mert tudtam, hogy hamarosan szükség lesz rá. Aztán jött a felismerés: nem tudom kifőzni, mert nincs konyhám...
Sebaj, van még egy csomó maradék tamponom, legalább el tudom használni. Már az első napon teljesen ki voltam akadva, ma pedig már aranyba foglalnám annak a nevét, aki feltalálta a tölcsért.
Eddig is meg voltam vele elégedve, de most érzem csak igazán, mennyivel jobb, mint bármi más. Elmentem pár órára a városba, és ez pont elég volt ahhoz, hogy valahol cserélnem kelljen. A tölcsér kibírta volna... Éjjel megint fel kell kelnem, ez tölcsérrel szintén kimaradhatna. Előre kell gondolkodnom a következő napokra, hogy kb hány tampont vigyek magammal. Csomó wc papír fogy a kidobáshoz, ez tölcsérnél egy kis víz lenne...
Egy szó mint száz, a tölcséremet akaroooooom!!!
(Próbáljátok ki!)

Gyönyörű hétvége

Biztos, hogy még nagyon sokáig nem fogom elfelejteni április utolsó hétvégéjét, sőt, remélem sose:)
Szombat reggel a nyakunkba vettük a várost és a cuccainkat,és beköltöztünk:)
Erről majd még írok egy nagy összefoglalót, mert még van egy két rendezetlen ügyünk...
Vasárnap viszont azzal a céllal indultam útnak, hogy örömet okozzak, segítsek és élményekkel gazdagodjak.
Csilli érkezett értem két alvó kis királyfival fél 2 körül, hogy egy kis csomagtartó-logisztikázás után Szimcsiék felé vehessük az irányt. Először találkoztam mindannyiukkal, mégis könnyen oldódtam, Csillivel jót beszélgettünk az úton:)
Ugyan Szimcsi picit izgult, de ez természetes, ha valaki először lát valakit, ráadásul rögtön az otthonában. Azért viszonylag hamar múlt ez is, ahogy figyelgettem:)
Eszter, Milán és Ducó tündérvirágszálak, Esztert ringattam, Milán megmutatta hogyan is kell professzionális gödröt ásni Szimcsiék kertjében, és nem mellesleg hozott nekem virágot is.

A vidék egyébként csodálatos, megnyugtató, imádom az ilyen környezetet, ez kapcsol ki és tölt fel igazán! Köszönöm, hogy megmutattad nekünk gyermekkorod egy darabját!

Búcsúzáskor szokásom elérzékenyülni és befelé figyelni kicsit, most ez teljesen elmaradt, mert tudom, remélem, hogy nemsokára úgyis újra találkozom Veletek :)

Az utolsó pillanatokat Márk képei koronázták meg, egyszerűen csodálatosak!

Második eresztés

Na a tegnapi adagból szerencsére már fogyott is, most itt a következő, remélem a blogger most nem viccel meg és sikerül 5-nél többet feltennem..
Jönnek a felsők, mind kb M-es méretűek(a feketékre L van írva, de ez nem igaz:)), nekem az összes mellben lett kicsi, de alapvetően imádtam őket, az első kettő az mókás, a többi pedig kényelmes, csak felkapom és megyek, mégis csajos.
Az első és utolsó fekete Jennyfer márkájú, Brüsszelben vásároltam, a 2. Pimkie Franciaországból, (komoly szuvenírekről beszélünk itt kérem szépen!!) A két élénk Philip Russel, a méregzöld pedig ZARA.

Még egy felső, ez képen sajnos egyáltalán nem látszik/mutat, mell alatt/deréknál van egy gumis rész, alatta bő, szerintem tökéletes kismama felső, nekem egyébként is tetszett, de hát konkrétan kismamás voltam én is, ami meg kevésbé jó már, ezért 1x volt csak rajtam...H&M szerzemény, kb 40-es méret.
Illetve egy fekete Hippsy derékmelegítő/bandázs, amit kaptam, de nekem a magasságom miatt keskeny...
Mára ennyi, folytatom amint tudom.

Ruhák, első kör

Nos, elkezdtem a csomagolást, az egyik szekrény kész. Onnan kerültek elő ezek a darabok, amiket most "árverésre" bocsátok. A képeket mobillal lőttem, nem a legjobbak sajna, de igyekszem jó leírást adni:)
Az indokok a kiselejtezésre iszonyatosan banálisak, mára megkomolyodtam, nem veszek ruhákat fellángolásra, mert ez lenne a következménye:)

1. Mango felső, talán a fűzöldhöz áll a legközelebb. Széles kivágással(nem mély, nem lóg ki belőle semmi, aminek nem kéne!) 3/4-es az ujja, S-L-ig simán hordható, multifunkcionális ez a fazon:)

2. Sötétbarna(csoki) kötött pulcsi, az alján+a két ujján passzéval. Jó meleg:) Nekem sajna rövid a dereka, úgyhogy nagyon megkímélt, a vesémet mégse lógatnám ki télen:P ORSAY márkájú

3. Ismét egy jó kis ORSAY kötött pulcsi, ennek a színével lőttem mellé vásárláskor...

4. Na, ez egy nagy kedvenc felső volt, szerintem gyönyörű az a hímzett minta. Sajna ezt sem tudtam sokáig kiélvezni, tinikorom közepén szereztem be, és hát szűk lett az a kivágás:D Hogy tudjatok viszonyítani, C kosárig nem lóg ki a cici:)

5. Ez egy ZARA sötét farmer, szűk a dereka... 38-as méret


És a blogger itt unta meg a fotók feltöltögetését, többet köszöni nem óhajt feltölteni, hiába próbálom.
Szóval ez az első adag.
Ha valakinek valami megtetszik, írjon itt, vagy fb-n, vagy emailt, és megtárgyaljuk.

Feszültségek

Egy ideje nem írtam már a lakásról...nem véletlenül. A munkálatok kicsit lassultak, a pénz egyre csak fogy(mondhatjuk azt is, elfogyott) és a feszültségek egyre csak nőnek. Amikor az elején írtam a családon belüli vitákról, az még csak mindennek az előszele volt. Most kapom az ívet mindenhonnan és kezd rohadtul kiborítani.
Mert hogy nekem soha semmi sem jó, én mindig mindent jobban tudok blablabla...ja, és ugye ez párosul azzal, hogy én nem is értékelem amit értem tesznek. Dehogynem, és nagyon köszönöm, de továbbra sem értem miért nem maradhat enyém a döntés joga.
Néhány szösszenet:
- Mosdószekrény
A fürdőnk nagyon kicsi, tipikus panelfürdőszoba, alig 3 négyzetméter. Benne egy kád, ami adott, egy mosógép, és ugye hely a mosdónak.Helytakarékosság szempontjából célszerű mosdószekrényes mosdókagylót venni, vagyis hogy alatta legyen egy szekrényke.
A barkácsáruházakban és lakberendezősökben is dögivel vannak ilyenek, egy bajuk van, mind ajtós, és én fiókos párti vagyok, mert: nem kell hajolgatni, állandóan ki be pakolni mindent ha a hátsó dolgokat szeretném használni. Ezt onnan tudom, hogy szüleimnek ilyen van, tehát jó ideje ezt használom. Anya mondjuk megoldja úgy, hogy ezt az alsó szekrényt csurig pakolja tisztítószerekkel meg csupa olyan dologgal amit nem napi rendszerességgel használ. Ezen kívül neki van egy falra rögzített szekrénye is sminkcuccokra, napi dolgokra.
Mivel én nem használok ennyi tisztítószert (van egy domestosom ha nagyon szükség van rá, amúgy frosch általános tisztító és ecet. összesen 3 flakon ebből az egyik a konyhában.) és nem szeretnék úgy sminkelni h hajolgatok, a fiókos megoldás nekem nagyon szuper, mert csak kihúzom és válogatok.
Már ezt nehezen fogadják el(nem tudom miért...), de a fő probléma az, hogy szinte sehol nem gyártanak fiókosat, vagy ahol igen, az már felsőbb, mondhatni lixus kategóriás. 75 cm-es szekrényKE mosdó nélkül 100.000 ft. Igen, jól látjátok...Na, ha lenne ennyi pénzem, akkor se venném meg.
Ikeában találtam 55-ért, amiben benne van a mosdókagyló és egy nagy tükör is. Erre azt mondom, legyen.
Viszont csak 60 vagy 80cm szélesben létezik, nekem pedig 75-ös kéne, hogy kitöltse a helyet. Én mondjuk egy percig sem haboznék a 60-as megvételében, legalább mellé tudom állítani a felmosórudat is.
Reakciók: - Hát azt úgy nem lehet, mert túl kicsi, - Felmosót a fürdőbe, ki hallott már ilyet?! - Betennéd ebbe a szép új fürdőbe a felmosót?!?! stb stb
Mivel nincs erkélyem, lakótéren kívüli előszobám, garázsom stb, igen, a fürdőben tárolom a felmosó nyelét(a rá való mopot meg kimosva máshol...) annyira nem nagy katasztrófa szerintem...
Amennyiben megveszem ezt, sértődés lesz. Mondjuk teljesen mindegy, már így is ez van.

- Képek:
A konyhában van egy szellőző rész, ahol egy vastag cső megy keresztül függőlegesen. Ezt gipszkartonnal körberakjuk, bele fog teljesen olvadni a bútorba, nem lesz zavaró, csak lesz egy tök nagy függőleges üres felület. Mivel a konyhabútor majdnem fekete és fehér lesz, arra gondoltam, egy két képet színes keretekben felteszek erre a nagy falfelületre, hogy vidámabb legyen. Tavaly úgyis csináltattunk magunkról fotósorozatot, több, mint 200 képünk van:)
Megint kiakadás, hogy te jó isten, konyhában fénykép. Nem a pultra állítom ki, de ha azt tenném is az én dolgom lenne.

Szóval kb minden nap elhangzik az, hogy úgy nem lehet, mekkora hülyeség, de hülye vagy stb...
Hiába kérem, hogy ne, akkor is. Nekem nagyon szarul esik ezt hallgatni, én soha nem fikáztam még semelyik rokonom lakását, pedig bőven több dolog nem tetszik, de nem érdekel, mert ha nekik igen akkor ennyi.
Most sem nekik kell tetszenie, hanem nekem, és ha valami nem praktikus akkor majd tanulok belőle, és pl leszedem a képeket. Semmi visszafordíthatatlant nem teszek, nem verek ki random falakat vagy ilyesmi.
Csak nagyon elkeserít ez az egész szitkozódás. Ilyen helyzetben pedig nem tudom az örömömet és hálámat megfelelően kifejezni amiért ezt kaptam és a sok segítségért. Pedig szeretném, mert belül tényleg iszonyúan és napról napra boldogabb vagyok ezzel a kis fészekkel ami egyébként nagyon szépen alakul.
Kérlek hagyjatok örülni, ne szabjatok határokat ennek és nekem sem!