Gyönyörű hétvége

Biztos, hogy még nagyon sokáig nem fogom elfelejteni április utolsó hétvégéjét, sőt, remélem sose:)
Szombat reggel a nyakunkba vettük a várost és a cuccainkat,és beköltöztünk:)
Erről majd még írok egy nagy összefoglalót, mert még van egy két rendezetlen ügyünk...
Vasárnap viszont azzal a céllal indultam útnak, hogy örömet okozzak, segítsek és élményekkel gazdagodjak.
Csilli érkezett értem két alvó kis királyfival fél 2 körül, hogy egy kis csomagtartó-logisztikázás után Szimcsiék felé vehessük az irányt. Először találkoztam mindannyiukkal, mégis könnyen oldódtam, Csillivel jót beszélgettünk az úton:)
Ugyan Szimcsi picit izgult, de ez természetes, ha valaki először lát valakit, ráadásul rögtön az otthonában. Azért viszonylag hamar múlt ez is, ahogy figyelgettem:)
Eszter, Milán és Ducó tündérvirágszálak, Esztert ringattam, Milán megmutatta hogyan is kell professzionális gödröt ásni Szimcsiék kertjében, és nem mellesleg hozott nekem virágot is.

A vidék egyébként csodálatos, megnyugtató, imádom az ilyen környezetet, ez kapcsol ki és tölt fel igazán! Köszönöm, hogy megmutattad nekünk gyermekkorod egy darabját!

Búcsúzáskor szokásom elérzékenyülni és befelé figyelni kicsit, most ez teljesen elmaradt, mert tudom, remélem, hogy nemsokára úgyis újra találkozom Veletek :)

Az utolsó pillanatokat Márk képei koronázták meg, egyszerűen csodálatosak!