Lakás projekt indul!

Pénteken aláírtam a lakásszerződésemet:)
Szombaton reggel 7-kor pedig már úton is voltunk Apával, hogy megkezdjük a munkálatokat. Szerencsére kocsival csak 8perc az út, az is a 40-es tábla miatt, szóval nem kell messzire menni, nagyim pedig néhány házzal odébb lakik, úgyhogy ebédelni csak átugrottunk:)
A lakás 1978 óta volt ugyan abban az állapotban, úgyhogy azzal kezdtük, hogy mindent kidobáltunk. Annyi szemetet hagytak ott, hogy alig győztük.
A tapéta lehúzogatásával kezdtük, a hálóban viszonylag könnyen ment, de a nappali!!! 6,22 x 3,54-es, elég nagy felület, 2, néhol 3 réteg tapétával, amit kb 3-4szeri átvizezéssel is csak centis darabokban jött le. 6 óra alatt végeztünk...teljesen ki voltam már akadva.
Vasárnap reggel már Bálint is csatlakozott hozzánk, sokkal gyorsabban haladtunk 3-an. Kicsomagoltuk a gardróbot, az előszoba nagy részét, és elkezdtük a nappali plafonját tapétázni.
Hétfőn délelőtt Bálinttal mentünk ki ketten, és nekiestünk a wc-nek, leverni a csempét. Nem véletlen mondják, hogy amit régen gyártottak, az sokkal jobb, kb mindenből. Mármint tartósabb. Találtunk egy "rakétaporszívót", úgy szív, hogy csak na. A wc-ben a 70-es évekből származó csempe kb 4x vastagabb és masszívabb, mint a mostaniak, ami azért is szar, mert irtó nehezen jött le.
Bazi nagy vésővel és kalapáccsal, régi síszemüveggel álltam a wc-ben, és ütöttem a csempét. A lepattogzó kis éles darabok miatt az alkaromról és kézfejemről már folyt a vér. Felváltva csináltuk Bálinttal. A felét sikerült 4 óra alatt leverni, jutalmunk néhány vízhólyag, bütyök és vérző testrészek.
Tegnap folytattuk a műveletet, és a konyhát is elkezdtük. Aki felrakta, kb 3x annyi csemperagasztót használt, mint kellett volna. Borzasztó. Úgyhogy megkérdeztük a vízvezeték szerelőnket, hogy ugyan mennyiért fejezné be, mert így soha az életben nem végzünk vele...
Ma este Apával megyek ki a nappali falát tapétázni, holnap reggelre pedig jönnek a betonvágók, mert minden vágyam volt egy kis gardrób, ami a hálóból nyílik, de útban van egy fal:)

Mutatok néhány képet is:
 

Ez a nappali eredeti állapotban. Igen, a parkettán lévő mocskot is ott hagyták nekünk a szekszi puffal együtt...

Nappali az ajtóból fotózva, kicsomagolva, tapétázó asztal felállítva

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Eredeti konyha.

 Ezekből kb láthatjátok, mennyi munka elébe nézünk. Majd hozok kész képeket is, bár az még hetek kérdése. Egyelőre nem tudom kiválasztani a burkolatokat, de erről majd egy külön poszt, hátha valakinek lesz jó kis tippje:)

Intimtölcsér

Néhány hónapja olvastam erről a kis eszközről a neten és nagyon megtetszett. Az intimtölcsér egy női menstruációs eszköz. Azért szerettem bele rögtön, mert eddig egyik megoldást sem tartottam olyan igazán jónak. Betétet szinte soha nem használtam, nem bírom elviselni, mintha be lennék pelenkázva...a tampon komfortilag nem rossz, de nem is igazán jó. Ráadásul egy csomó gondot is okozhat. Apró szálak szakadnak le belőle amik ki tudja mikorra ürülnek, minden nedvességet magukba szívnak, ezért a flóránknak se tesz jót. Azt is utálom, hogy folyton számolgatni kell az órákat, a ciklus vége felé, mikor már nem egyenletes a vérzés, kellemetlen a felhelyezése is. És mindig előre ki kell számolgatni, hogy mennyi legyen nálam, milyen méret stb...
Nem beszélve arról a bődületes mennyiségű hulladékról amennyit termelünk az életünk során a betétekkel, tamponokkal, és a pénzről. Egy átlag nő 1 millió forint közeli összeget költ ezekre a vackokra összesen. Hát inkább költöm másra na...
Az intimtölcsér egy 100%os orvosi szilikonból készült kis eszköz, sima a felülete, tehát nem tapadnak meg rajta a bacik. Felhelyezés után vákumot képez, tökéletesen a helyén marad, még annyira sem lehet érezni, mint egy tampont és semmi, de semmi szivárgás. 2 ciklust fehér bugyival csináltam végig, és SEMMI.
Számomra nagy előny, hogy éjjel nem kell felkelnem cserélni, ugyanis kb 3x annyit bír, mint egy super méretű tampon, sportolni is lehet vele, ezt is kipróbáltam, és nem kell az utánpótlásról gondoskodni, hiszen kiüríted, leöblíted és mehet is vissza. Ezen kicsit aggódtam, hogy mégis hogyan, de teljesen simán ment, egyáltalán nem gusztustalan, ha pedig épp olyan helyen vagyok ahol nem kivitelezhető, vagy kényelmetlen lenne, akkor egyszerűen megvárom, még hazaérek.
Egy tölcsér kb 15 évig használható, utána érdemes lecserélni, a szilikon se tart örökké. Nem termelünk vele szemetet, nem kell félni a baciktól, ugyanis nem kell magasra felhelyezni, tehát a méhszájat se fogja piszkálni - akinek volt méhszájsebe az tudja miről beszélek - a flórát nem zavarja hisz nem szárít ki, és pont annyi ideig tart a cseréje, mint egy tamponnak.
Ciklus elején és a végén én kifőztem, lehet kapni rá fertőtlenítő tablettát is, amiből oldat készíthető, de én nem vagyok biztos hogy szeretném magam belülről is kihipózni:):)
Több cég gyártja, nekem LadyCup-om van, ez volt a legolcsóbb és a legkisebb(kb 3 féle méret van a piacon). Ugyan az előállítási költségét kb 800 forintra saccolom, mégis 8-12 ezer forint között juthatunk hozzá. Hát meg kell fizetni a szellemi terméket is na. Még mindig jobban hangzik, mint az 1 millió:)
Bárkinek bármi kérdése van, írjon bátran, ha cikis a téma akkor mélben is állok rendelkezésre:)

Küldetés teljesítve

Túl vagyok az államvizsgán.VÉGRE!!!
A szakdogámra 2 db 5-öst kaptam, a külső és belső bírálótól, a prezentációmra is 5-öst, illetve a tételemre is, tehát végeredményben kiváló minősítéssel zártam a felsőoktatási éveket.
Most jön majd a -mihezkezdekmagammal- téma, és a nehéz döntések. Kicsit sem várom. Gyerekek kontra szakma. Most arra fogok törekedni, hogy mindkettő megvalósítható legyen, aztán elválik...
Mindenesetre ha valakinek van valami jó ajánlata számomra, illetve ismertek valakit akinek, vagy valakinek a valakije, szóval értitek.
Ja, egyébként közgazdász lettem, marketing szakos, azon belül is e-kereskedelem.
Tehát, ha valakinek olyasmi motoszkálna a fejében, hogy de jó lenne nyitni egy webshopot mondjuk (egy baba-mama-zöld webshop hmhm??) akkor keressen meg, szívesen csatlakozom és teszem hozzá az online marketing tudásomat isés felfuttatjuk a webshopot:)

A bébiszitter és az előítéletek

Tanulnom kellene, nagyon, ezért természetesen a semmiből jutnak eszembe jobbnál jobb témák amiken elmerenghetnék abban az esetben, ha például tökéletesen tudnám kifejteni és lerajzolni az e-üzleti terv részeit a vállalat struktúraszintjeihez rendelve.
Végül 20 perc plafonbámulás és magamban mosolygás után inkább úgy döntöttem, képernyőre vetem a címben említett témával kapcsolatos gondolataimat, hagyom szárnyalni az agyam egy bejegyzés erejéig, majd vissza a tételeimhez.
Azt hiszem, mindenki tudja már, hogy bébiszitterként dolgozom. Mégsem szeretem ezt a megnevezést. Nekem a bébiszitterről egy olyan fiatal csajszi jut eszembe, aki amint a szülők elmentek, rácuppan a ház telefonvonalaira, kifosztja a hűtőt, lábát a dohányzóasztalra pakolva nézi a hálivúdi filmeket és hangosan röhög, néha leordítja szerencsétlen gyermek(ek) fejét, hogy nem hallja tőle a tv-t és ennyi. Eközben a szóban forgó gyermek(ek) magukra hagyva játszanak a ház összes olló és késkészletével, élet-halál szituációkba keveredve, majd éjjel 1kor a nappali hideg kövén nyomja el őket az álom szigorúan két kés közé hajtott fejjel.
Igen, ez sztereotípia. És igen, pont ezért nem szeretem magam bébiszitternek nevezni.
És többek közt ezért sem szoktam ezt reklámozni. Azonban vannak olyan helyzetek, mikor az igazság csak kiderül. Ilyen helyek pl az óvoda, a középső gyermek ovistársai harmadik éve kérdezik meg, hogy ki vagyok én neki, egyesek fennhangon ordítanak be a csoportszobába, hogy XY(a neveket nem tenném közzé) megjött a bébiszittered. Az épp készülődő gyerekek erre felkapják a fejüket és megkérdezik, hogy miért én vagyok ott és különben is miért nem XY anyukája. A gyerekek részéről ez egy természetes reakció szerintem, de az ezekhez a szituációkhoz párosuló szülői reakciók már korántsem.Nem csak, hogy megérteni nem tudom őket, de nagyon rosszul esnek és zavarnak.
Vannak, akik csak elfordítják a fejüket, mintha én lennék minimum a sátán, vannak szúrós pillantások, vannak akik direkt várják, hogy valami konfliktus legyen köztem és a gyermek között, mert akkor majd jól el tudnak ítélni. A közlékenyebb fajta pedig kapva kap az alkalmon és rögtön a fizetésem felől érdeklődik, illetve válaszokat követel, hogy hol az anyuka.
Nos, szerintem ezekhez senkinek semmi köze.
Az egész engem azért bánt, mert én az összes eddigi gyereket akire vigyáztam, nagyon szerettem, mindig törődöm velük, játszom velük, érdemben ott vagyok nekik, nem csak ha baj van.
Viszem őket különórára, oviba/suli értük vagy otthon maradok a párhónapossal, ha arra van szükség.
Teljes mértékben szívemen viselem a sorsukat, lefekvés előtt a mesébe beleélem magam és nem csak monoton elolvasom, hogy mielőbb túl legyünk rajta, és bizony olykor előfordul, hogy megmondom a tutit, és berekesztem a vitát. Persze nekem is egyszerűbb lenne ilyen esetekben csak elvonulni és hagyni míg a vihar elvonul, vagy hagyni, hogy azt csináljanak amit akarnak, de szerintem az megint csak hanyagság.
Tudatosan ilyen elfoglaltságot kerestem magamnak mindig, és sokszor szembesültem például azzal, hogy az első amit kérdeznek tőlem, hogy milyen képesítésem van.
Hát kérem, semmilyen. Nem végeztem tanfolyamot ahol megmutatták volna, hogy hogyan kell pelenkát cserélni, gyereket fürdetni vagy ha épp annyira sír, hogy levegőt se vesz mit kell csinálni, de kedves Anyukák, Ti jártatok tanfolyamra a gyerek születése előtt? -kérdezném én ezt legszívesebben, de tudom, aki ezt a kérdést teszi fel nekem, mármint a képzettségemet illetően, oda már nem mennék szívesen.
Ösztönösen látom el a gyerekeket és a szeretetem vezényel. És tudom mit kell csinálni ha a légzésfigyelő riaszt, tudom hogy kell etetni, itatni, fürdetni, pelust cserélni stb. nem hinném hogy ez tanfolyam függvénye.
Főleg azért nem, mert nézzük meg az óvónőket. Mindegyikre nyugodtan rábízzátok a gyerekeiteket csak azért, mert van róla papírja?
Egyszer mentem az egyik gyerekért az oviba, benéztem a csoportszobába, ösztönösen a rajzasztalhoz, 4 óra tájt mindig rajzol és csicsereg. A sarokban ült egyedül. Kérdeztem az óvónőtől, mi történt. Ő csak néz rám bután, hogy mire gondolok. Jaaa, semmi, mondja, a gyermeknek biztosan ehhez volt kedve. Kijön, lángol a homloka. Lázmérőt kértem, 38fok. Egész nap alig evett, de ez sem tűnt fel senkinek
És ennek a posztnak nem is önmagam ajnározása volt a célja, mert szerintem ez az alap.

Én mikor kérdezik, mit csinálok, azt mondom, egy családnak segítek a gyerekek körül.
Konklúzió az nincsen, ezek megint csak a kavargó gondolataim voltak:)
Viszont szívesen fogadok véleményeket illetve tapasztalatokat az ügyben.Ti szoktátok/tervezitek a külső segítség bevonását?

Lakás mizéria

Már nagyon rég szeretnénk Bálinttal összeköltözni úgy, hogy csak ketten legyünk.Eddig ezt anyagi okok miatt nem engedhettük meg magunknak, hiszen mindketten egyetemre jártunk. Az élet úgy hozta, hogy bár fiatalabb vagyok, mégis én végzek előbb, aminek idén jött el az ideje. Ezért elkezdtük tervezgetni, hogy hogyan lehetne megvalósítani az összeköltözést. A jelenlegi lakásban több okból nem maradunk, eladásra lett ítélve. Szerencsére könnyen megoldódott a dolog, mivel a bátyja veszi meg. A leendő új lakás anyagi részleteiről itt nem számolnék be, és most nem is ez számít.
Szeptemberben vált biztossá a mostani eladása, akkor kezdtünk el hirdetéseket nézni, lakásokat végigjárni.
A lehetőségeink eléggé szűkösek, gondolhatjátok, hogy nem vagyunk eleresztve, ráadásul és nagyon belváros ellenes vagyok, nem tudnám elképzelni magam abban a hatalmas zajban, koszban, szükségem van a zöldre, nyugalomra. Plusz nem szeretem a polgári lakásokat, a nagy belmagassággal, körfolyosókkal. Óbudára születtem, és bár a szívem csücske a Római - itt élek 20 éve - túl drága nekünk.
Kicsit odébb kellett mennünk keresgélni.
Találtunk egy jó kis lakást október környékén, el is mentünk megnézni, 2x is, ajánlatot tettünk a tulajnak aki a hirdetési árból konkrétan 0 ft-ot volt hajlandó engedni. Ez elég fura ahhoz képest, hogy irányárat adott meg, ráadásul így túl magas volt az ár, nem csak nekünk, egyébként is. Eléggé csalódott voltam, már egészen oda képzeltem magunkat.
Ismételt keresgélés következett, ami hosszadalmas volt, túl sok a feltétel. Igen, főleg én támasztottam ezeket, de 1. nem szeretek magasan lakni (1-4. emelet, földszint nem túl jó) 2.ha már lakótelep, nem parkolóra vagy egy másik házra szeretnék nézni, hanem valami kis zöldre, - így konkrétan 3 utcára redukáltam a lehetőségeinket, de én nagyon bíztam és nem akartam ezekből engedni.
Sikerült megint lakást találni, de út közben változott a finanszírozás, és a lakás kiesett, pedig ez még az előzőnél is jobban tetszett, egyetlen dolgot bántam, hogy a nappali jobbra volt és vmiért a tükrözött elrendezést közelebbinek éreztem magamhoz.
Egyébként aznap reggel, mikor mentünk megnézni ezt a lakást jött az értesítés egy új ingatlanról, ami aztán tényleg minden feltételemet kielégítette, teljesen üres volt, burkolatok is le voltak szedve(direkt ilyet keresünk).Meg is néztük rögtön másnap. Mindenki beleszeretett, 2. emelet, nappali balra:), üres, és még az ára is okés volt. Még ott helyben ajánlatot tettünk, másnap értesített az ingatlanos, h a tulaj elfogadta.juhééééjj!!
Aztán jött a fekete leves. A lakásnak jelenleg nincs tulajdonosa, ugyanis a néni aki ott lakott, meghalt, de annyi tartozást halmozott fel(több millió ft), hogy a leendő örököse még a hagyatéki tárgyalás előtt meghirdette a lakást, ha sikerül eladnia akkor dolog letudva, ha nem akkor lemond az örökségről.
Nekünk ezzel nem volt gond, csak annyi volt, hogy meg kell várni a tárgyalást és csak utána tudunk szerződni. Az ingatlanos nagyon erőltette, hogy legalább a foglalót rakjuk le. De kinek, kérdem én? Ugyan nem vagyok jogász, de a fejemre se ejtettek, ha a néni meghalt, a tárgyalás még nem volt meg, akkor a tulajdoni lapon még a nénike szerepel. Az ingatlanost ez sem zavarta, szerinte szerződjünk a leendő tulajjal. Ahamm, tehát adjak pénzt valakinek akinek jogilag semmi köze a lakáshoz amit megvennénk. Akkor írjuk a nénike nevét a szerződésre, javasolta az ingatlanos. Nem igazán akartam illetlen lenni, de "tudja uram, halottal nem tudok szerződést kötni"
Jó, akkor kötünk egy előszerződést miszerint foglaló ügyvédi letétbe megy és azt a vételárral megkapja a leendő tulaj amennyiben valóban ő lesz a tulaj, és minden tartozást kiegyenlít.Erre a héten szerdán délután került volna sor, szerdán reggel pedig hív az ingatlanos, hogy hát kiderült, hogy a lakáson van vmi tartozás még, ugyanis most látják a tulajdoni napon (MOOOOST???), hogy a múlt hónapban meghalt néni 12 éve halott anyjának (!!!) van tartozása...tárgyalás elnapolva, kb 4 hónap múlva mehet tovább az ügy.
Na én itt már totálisan összezuhantam. Meg voltam róla győződve, hogy EZ a mi lakásunk. Hát mégse. Ilyen feltételekkel erre nem érdemes várni. Újabb keresgélés. Hát van egy, ami amúgy jó lenne, de az utca eddig nem volt pakliban. Nézzük meg és meglátjuk. (ez még szerdán volt). Hívtam is az ingatlanost.
- Hát kedves hölgyem ez a lakás épp most lett eladta.
- hmm...most?!:(
- Igen, holnap után( pénteken, febr 17) mennek az ügyvédhez a foglalót lerakni és szerződést írni
- Ahamm, akkor az a lakás még nincs eladva!!! Hagy nézzük meg!!!
- Rendben, holnap du 6
Kösziköszikösziköszi
Így hát csütörtökön vagyis tegnap előtt elmentünk, megnéztük. És igen, előtte tök nagy parkos fás terület, nappali balra:), üres a lakás. tökéletes. annyi, hogy nem franciaerkély van, hanem egy falon végig ablak. Nem baj, megbarátkoztam vele. Ott helyben ajánlattétel(még olcsóbb is mint az előző), pénteken hívtam az ügyvédet, írja a szerződést.
Na, hát ennek a lakásnak 5 (igen, öt) tulajdonosa van, az ország különböző pontjain. Mindenki csak és kizárólag akkor hajlandó feljönni pestre, ha  aláírjuk az adásvételit és rögtön adjuk a lóvét ők meg a kulcsot.
Oké, mondtuk mi, legyen így, de akkor az adásvételi napjára hozzák a nullás számlákat a közművektől. Hát az kérem nem fog menni, mert nincs pénz kifizetni. Adjunk foglalót. Oké, adunk. Mikor? Hát azt úgy kéne, hogy kedden mindenki feljön pestre, elmegyünk az ügyvédhez aláírjuk az adásvételit, odaadjuk a foglalót, másnapra kiegyenlítik a számlákat, újra találkozunk és akkor lerendezzük a többit. Jó, de a kedd-szerda felállás nem jó, kedden munka van amit nem lehet eltolni, nekem csütörtökön államvizsgám, úgyhogy nem az ügyvédnél szeretnék egész nap ücsörögni. -miért még tanulna? -hát hogyaviharbane!! (bár szerintem nekik érettségijük sincs, nem érzik életszerűnek a helyzetem)
- Péntek nekem már ok.
- Hát mi addig már nem akarunk várni.
- Hogy mi?! tegnap láttuk a lakást először, 1 héten belül fizetünk, és nem akar ADDIG várni?? Akkor 1 hét alatt keres másik vevőt? Mit gondol uram, az emberek majd pénzzel a zsebükben fognak kígyózó sorokban állni a lakás előtt, hogy hagy vegyék meg?? (kicsit már elgurult a gyógyszerem) Ráadásul az energetikai tanúsítványt még be kell szerezniük ami 2 nap.
- Jó akkor legyen csütörtök.
- khm. államvizsgázom, nem tudom, említettem már?!?!?
- Akkor legyen hétfő ESTE
- Az ügyvédnek is van munkaideje, nem szokás este 9 kor oda járkálni, pláne h nekem fogja kiszámlázni....

És egyébként az a durva, hogy az 5 tulajdonosból 3 akkor jön amikor mondjuk, 1 pesten van, neki is bármikor jön, sőt, ő magára vállalta h minden számlát kiegyenlít, és a többi 4nek tényleg csak 1x kell utaznia, de a többi 4 nem szeretné, hogy ez az egy kapja az előleget amiből kifizeti a számlákat, mert mi van ha lelép a pénzzel...öhm, bocsi, h megjegyzem, de csak 120 ezer forintot kell kiegyenlítenie, minek lépne le annyival, mikor neki van a legnagyobb tulajdoni hányada, ami nyilván több, mint 120 ezer forint. ja, és testvérekről beszélünk.
2 óra kötetlen szüttyögés után végre sikerült egy olyan időpontot találni, ami elvileg mindenkinek megfelel, vagy legalábbis rábólintott...
úgyhogy majd foly.köv.
A sztorit csak azért meséltem el ilyen részletesen, hogy basszus télleg ennyire hülyék az emberek?!?! Illetve ha meg találnék valakit ütni legközelebb, legyen írásos bizonyíték a felmentésemre:)

Nagyon zárójelesen szerintetek mennyit tanultam?!:S

Napocska

Teljesen feldobta a mai napomat, és úgy egyébként az egész blogolás-blogos közösség iránti érzéseimet Holdanyu, akitől kaptam egy blogos díjat:)
Nem sok dolgot írtam a blogba még, nagyon kezdetleges,pedig már kb 2 éve aktívan-napi szinten- olvasok kb 10 blogot. Néha néha kommentelek is, de nagyon kívülállónak érzem magam még mindig a közösségből, nem érzem magam oda valónak, ennek az a legfőbb oka, hogy kedvenc blogjaim a babablogok, és nekem(nekünk) még nincsenek gyerkőceink.
Ezen felül nem is igazán "reklámozom" magam. Sokan nem is tudják, hogy naponta benézek hozzájuk, hogy velük indítom a napjaimat, őket olvasom utazás közben, stb. Ez nagyon kettős viszont, mert gyakran jut eszembe, hogy "hivatalossá" kéne tennem a látogatói státuszomat, mert nem ér titokban olvasni a tudtotok nélkül, ugyan akkor meg semmi hasonlót nem tudok Nektek nyújtani, csak a belső kis gondolataimat.
Már nem csak akkor írok, mikor épp valami érzelmi vihar kellős közepén állok, hanem ha van bármi, amivel kapcsolatban jó vagy rossz tapasztalatom volt/van, hátha bárkinek segítséget nyújtok ezzel, kialakul egy közös téma.
És sokszor irigykedve olvasom a jó kis blogos talis bejegyzéseket, hogy sokan közületek már személyesen is ismeritek egymást.
Na ennyi volt a kis kitérő, visszakanyarodok a díjhoz:)

Hold-AnyuCicától kaptam a díjat, akire a véletlen folytán találtam rá, a gyerekeket már letettem aludni(akikkel dolgozom) és szörfölgettem a neten. Egy huzamra végigolvastam az egész blogot, és azóta minden nap kattintok. Velük izgultam kisCsillag születésénél is. Ugyan személyesen még nem találkoztunk, de a blog alapján egy végtelenül kedves lánynak tartom Őt, és szerintem nagyon nagyon sok mindenben hasonlítunk. Nem csak személyiségileg, hanem az őt körülvevő problémákra is gondolok(főleg lelki, családos), ezért könnyen tudok vele azonosulni.
Köszönöm a díjat!!!

Szabályok:
1. Vedd át a díjat
2. Köszönd meg
3. Tedd ki a blogodra
4. Add tovább 4 másik blognak
5. Írj magadról 3 dolgot

Az első 3 pontot már teljesítettem, jöhet a 4. Nehéz választás...(Ha nem HoldAnyutól kaptam volna, neki biztosan adnám, most:))

Elsőként Csillinek adom, mert őt is nagyon régóta olvasom. A mai világban nagy erénynek tartom, hogy valaki ennyire pozitív és vicces tud maradni a körülmények ellenére. Bármilyen rossz a kedvem, hozzá szívesen kattintok, mert tudom, vár rám egy jó sztori:) És mert 2 gyerkőc ellenére szupercsinos Anyuci!!!Szívesen találkoznék Veled is:)

Másodjára Csillusnak jár a Nap, az Ő blogjával kezdődött minden. Tőle kezdtem el ide oda kattintgatni és feltérképezni a babablogok világát. Mert rengeteg hasznos infót találtam már Nála, mert olyan nagyon irigylem(csakis jó értelemben!), hogy ilyen fiatalom már 3 gyermeke van, és még biztosan sokszor megtapasztalhatja ezt a csodát.

Harmadszorra Kingának küldöm a Napot, csodálom a türelmét, kitartását és azt, hogy ennyi mindent képes megadni a 4 kicsi gyerekének, és mindezt ilyen jól!
Vele különleges emlékeim vannak, 2010-ben váltottunk pár emailt a családdal, anyasággal kapcsolatban - lehet már nem is emlékszik rá:)- amiben azt írta, remélem nem baj, hogy beidézem:
"...Ha az én lányom lennél, most azt mondanám, hogy iszonyú büszke édesanyád vagyok, hogy ekkora dolgot szeretnél az életedben..."
Furcsán hangozhat, de ez azóta is ott lebeg a szemem előtt, nagyon tisztelem és fontosnak tartom a véleményét és hiszem, egyszer még szükségem lesz Rá, ha oda jutok és Ő ha tud, segíteni fog.

A negyedik díj pedig Cuckáé, aki szerintem szintén nem tudja milyen régóta olvasom:) Neki is a dolgokhoz való hozzáállását bírom annyira, a lazaságát, Őt pedig a tanyai életforma miatt irigylem:):) Ja, és könnyesre szoktam magam nevetni KisMicin, aki ízig vérig Nő, és reszkessenek a pasik 15 év múlva:D

És akkor magamról:
1.Biztosan senki nem tudja, hogy gyerek és fiatal koromat a sport határozta meg, 3 évesen kezdtem úszni, 5 éves koromban leigazolt a Honvéd, így versenyző lettem heti rengeteg óra edzéssel. Később futni kezdtem és a kéttusa(úszás-futás) nevű sportágban sokszoros magyar bajnok vagyok(vagy ez elévül egy idő után?:))
Voltak nehéz pillanatok, sokszor gyűlöltem az egészet, hogy e miatt nem lehettem úgy gyerek, mint a többiek, majd 14 évesen abbahagytam a versenyzést. Utólag pedig nem bánom, szeretek sportolni, nagyon erős izomzatom, kitartásom lett, és számomra ismeretlen fogalom bármit is feladni.Sporthoz tartozik még, hogy imádok táncolni, az úszás és futás mellett az Állami népi együttesben húztam le jópár évet Tímár Sanyi bácsival és Erzsike nénivel, majd akrobatikus rock and rollt táncoltam, és 18 éves koromig a showtánc mellett tartottam ki.
Azóta rendszeresen futok és edzek, de már csak magamtól.
26 érmem van országos bajnokságokról.

2. Vérbeli kos vagyok, nem tűrök ellentmondást, mindent katonás rendben szeretek, fejjel megyek a falnak, senkire nem hallgatok, minden magam szeretek megtapasztalni, nagyon jó vagyok bármiféle szervezésben.
Azért ez sajna nem annyira jó, dolgozom rajta, hogy kicsit puhuljak...(szerintem jól haladtam az utóbbi évek során.)

3. Gyűlölöm és elutasítom az erőszak mindennemű formáját. Sajnos már többször előfordult, hogy engem ért atrocitás, ezeket a mai napig nem tudtam feldolgozni, és sokkal félősebb vagyok az átlagnál. Pl utálok sötétben egyedül mászkálni, ha egyedül vagyok otthon, képtelen vagyok aludni a hiperszuper biztonsági rendszerek ellenére, és ez meghatározza a napjaimat is, amit nagyon nem szeretek, de egyelőre nem találtam még módot a legyőzésére. Az eszemmel mást gondolok a szituációkról, sokszor egyáltalán semmi félelmetes nincs a helyzetekben, de belül mégis szorít...

Hát, azt hiszem, hogy kimerítettem a díjat járó feladatokat, még egyszer nagyon köszönöm HoldAnyunak:)

Államvizsga

Jövő csütörtökön lesz az államvizsgám.
Furcsa, mert már izgulnom kellene, hisz 9 nap és vizsga, de még semmi jele. Talán mert időben elkezdtem tanulni? Nem tudom, de már ez kelt benne rossz érzéseket:D Mármint, hogy miért is nem izgulok.
Csütörtökön reggel 9-re kell mennem, elvileg egyszerre kb 5 embert hívnak be, a vizsga menete pedig a következő: 10 percben kell vizuálisan is megjelenítve (power point-tal) prezentálni a januárban leadott szakdolgozatunkat, majd a bizottság kérdéseket tehet fel róla. (remélem nem fognak:P) Aztán tételhúzás következik, leülhetünk kidolgozni, addig pedig a következő ember kezd prezentálni. Egyrészről nem szeretem az ilyen megoldásokat, mert zavar, hogy közben beszélnek mellettem, amíg én összeszenvedem a tételemhez a létező összes birtokomban lévő információt, másrészről pedig közel szoktam ülni a bizottsághoz és a vizsgázóhoz, mert a felelet végén a kérdések ismétlődnek,  a vizsgáztatóknak van kedvenc kérdésük, olyankor mindig kagylózok és leírom gyorsan, hátha fel tudom használni, vagy én is azt kapnám esetleg. Meg ha a tételek közt átfedés van, jó hallani mint mond a másik és mi a vizsgáztatók reakciója. Hát így nyomom én:) Azért csalásnak egyáltalán nem nevezném. Puskázni viszont mindig is képtelen voltam, úgyhogy inkább tanulok amennyit csak tudok. Júniusban volt egy záróvizsga szerűség, ami az egész kereskedelem és marketing témát felölelte, az több anyag volt, végül 5-össel zártam.
Ez pedig a hivatalos államvizsga(én sem értem, hogy miért nem a júniusi), ez elektronikus kereskedelem témájú, online marketing, információs rendszerek, kis gazdasági informatikai alapok(elég távol áll tőlem)stb.
Majd meglátjuk hogyan sikerül, minden drukkot szívesen fogadok:):)

Terra Naturi teszt

Nagyon szeretem ezt a márkát, árban, összetételben, minőségben is. Pont elfogyott a sminklemosóm és nem volt kérdés, hogy milyen márkát veszek.

Erre a mandulás aloe verás krémes lemosóra esett a választásom. Már a csomagolása is nagyon tetszett, rendhagyó szögletes formája irtó édes:)
Este nagy lelkesen elő is vettem, és hideg zuhanyként ért, hogy pont a formája miatt, alig lehet kisajtolni belőle egy kis adagot.(mi lesz ha már kevés van benne?!?!)
No, de csak megbirkóztam a feladattal, és akkor a következő rossz dolog, az állaga. Nagyon sűrű, ami egy lemosóhoz szerintem egyáltalán nem praktikus. A használata is elég körülményes. Ha vattapamacsra teszem, akkor újra és újra nyomni kell belőle egy kis adagot, mert egy nagy adaggal mégsem támadnám meg a szemem például...
Kipróbáltam úgy is, hogy benedvesítettem az arcom és a kezem, és úgy vittem fel, vatta nélkül, majd lemostam. Ez sem tetszett, de a végeredménnyel sem voltam megelégedve. Nem használok vízálló sminket, zuhanyzás közben a nagy részét le is mosom még a spirálnak is, tehát a maradék fekete maszatot kellene eltávolítani, de sajnos nem bizonyult elégnek.
Olyan kár...:(

Agatha Raisin könyvek

Ismét egy könyves bejegyzés, ha már ilyen sokat olvasok mostanság, ajánlom is a jókat:)
Szóval az Agatha Raisin sorozat: Eddig 3 kötet jelent meg magyarul, márciusban jön a negyedik. A főhősünk egy középkorú exPR-os, aki városból falura költözik, ahol mindenféle rejtélyeket old meg. Kicsit Miss Marple-re hajaz, azzal a különbséggel, hogy míg Marple-t sose szerettem, Agatha-t nagyon bírom.
Nem kell a sztoritól túl sokat várni, nem egy elmélkedős könyv, ez is a szórakoztató kategóriába tartozik, de én tanulás mellett csak ezeket tudom olvasni, ez kapcsolja ki az agyam.
Mindhárom kötet tetszett, az első jóval hosszabb volt, mint a második 2, de meg kellett alapozni a történetet. Az első és második rejtélye szerintem érdekesebb volt, mint a harmadiké, a harmadik kicsit "levágós" volt, túl hirtelen oldódott meg szerintem. Hogy a harmadik mellett is szóljon valami, nagyon tetszett, hogy a gyilkosság nem rögtön az első fejezetek egyikében történt, hanem a történet közepe felé. Csak pont ettől lett vége olyan hirtelen, bár én inkább azt a megoldást választottam volna, hogy hosszabbra írom a sztorit és kész:) Viszont voltak annyira jók a könyvek, hogy a negyedik részt szintén beszerzem!

Összességében, ahogy a Stephanie Plum sorozatot is, ezt is ajánlom azoknak, akik kellemes kikapcsolódást szeretnének pár órára egy kis izgalommal, romantikával és humorral.

Krém házilag

Feltétlenül ajánlom a következő krémet mindenkinek, akinek nagyon száraz a bőre, szeretne természetes dolgokat magára kenni, és van kedve kutyulni is.
Csillusnál láttam egy pár ötletet a shea vaj kezelhetőbbé tételére, amit egy villámgyors brainstorming, majd tettek követtek. A shea vaj jótékony hatásáról és természetességéről nem írok, tele van a net vele, és ha rákattintotok az előző linkre, Csillusnál olvashatjátok is, nagyon jól összeszedte a lényeget:)
Szóval. Rendeltem tömbben shea vajat és hozzá olajat. A mandula olaj nagyon jó, de a kókusz, argán, sárgabarackmag is tökéletes. Fogtam egy lábast, forraltam benne vizet. A shea vajat egy fém tálba tettem, amit a vizes edény tetejére állítottam. A gőztől a vaj szépen olvadni kezdett. Mikor elég puha lett, hozzákevertem az olajat, jól összemelegítettem, aztán kis tégelyekbe töltöttem ki. Egy éjszaka alatt megdermedt a massza, és puha krém állagú. Mondjuk elég zsíros, olajos a trutyi, úgyhogy én éjszakára szoktam pl az arcomra kenni, mert fénylik.
Nagyon bevált, én a repedezett számra, sarkamra is szoktam kenni, a család  nő tagjai is ezt kaptak karácsonyra, kis kidíszített tégelyekben. Pikkelysömörre és ekcémára is tökéletes. Csak ajánlani tudom, próbáljátok ki, nem csak hogy hatékony, de tök jó móka is:) nem kell izgulni, nem lehet elrontani:)

Egy csepp szépség

Mivel egy ideje teljesen megváltoztak a szépségápolási szokásaim, ennek is szentelek egy posztot.
A fő változtatás az volt, hogy igyekszem olyan termékeket venni illetve készíteni, amiben egyáltalán nincs semmi mesterséges, káros, vegyi. Ezzel csak az a baj, hogy a boltokban kapható cuccokra hiába van ráírva, hogy bio, esetleg natúr, ha megnézitek az összetevőit, ugyan úgy tartalmaznak például ásványi olajokat. Ennek főként az az oka, hogy ahány ország, annyi törvény, hogy mire is lehet rányomni a különböző pecséteket.
Azt pedig saját magamon tapasztalom, hogy mennyire rossz hatással vannak a bőrre, szervezetre a kemikáliák.
Viszonylag kevés dolgot kenek magamra, a reggeli rutin csupán egy langyos vizes arcmosás a sminkelés előtt, az esti pedig sminklemosás, tisztítás és esetleg egy kis krém, de azt sem minden nap.
Testápolót egyáltalán nem használok, pont azért, mert az ásványi olajokkal inkább ártok, mint használok, és a bőröm csak még jobban kiszárad.
Amikor Magyarországra is bejött a Müller drogéria, nagyon örültem, mert ott számos natúr terméket lehet találni, olyanokat, amik valóban természetes növényi összetevőket tartalmaznak, és mivel saját márkás cuccokról van szó, hihetetlenül olcsók is. A Terra Naturi család lett a kedvencem, ugyan erős növényi illatuk van, de nekem nagyon tetszik. Nem szárít, nagyon sokáig elég, és pár száz forintért beszerezhető.
Keményebb dió a sampon. Abból is szeretnék valami hatékonyat, de természeteset. Alap elvárásom lenne, hogy ne legyen benne SLS (Sodium Laureth Sulfate), de sajnos ezt nagyon kevés olyan samponból hagyják ki, amit még elbír az ember pénztárcája. Nem tudom ki hogy van vele, én nem szeretek több ezer forintot kiadni az ilyen alap tisztálkodási szerekre. A babáknak való samponokat nézegettem, azokban nincsen SLS, csak éppen készlethiány volt a Müller saját márkásából, ezért ez még várat magára. Bübchen és Hipp volt ugyan, de mind a kettő 2,5x drágább, mint a Babylove. Bár a Hipp illatába szerelmes vagyok, de a hajamon valahogy nem tudom elképzelni. Úgyhogy inkább megvárom míg új áru érkezik.
Tusfürdőből is a babáknak valót szeretem, bár nagyon nehéz lemondanom a kedvenc gyümölcsös FA tusikról:)
Így télen annyira száraz a bőröm, hogy szabályosan repedezik. Erre egy csodás fürdőolajat sikerült szereznem, gyógyszertárban kapható, Linola Fett néven fut. A fürdővízbe kell önteni, 20 percet ázni benne majd lemosás nélkül kiszállni és óvatosan törölközni. A hatása érezhető, bár nekem még mindig kevés sajna.
Megelőzésnek viszont tökéletes, úgyhogy majd jövőre már okosabb leszek:)
Valakinek valami tuti tipp?:)

A szingli fejvadász sorozat

Ismét egy könyves bejegyzés:)
Az előzőben írtam, hogy A szingli fejvadász sorozattal is szemeztem, de nem fért bele a 2+1-es keretbe. Nem sokkal később a Molyon egy olyan akcióba futottam bele, ahol a sorozat mindhárom magyarul megjelent kötetét 80%-kal leárazták. Csupán azért, mert ez a régi, 2004-es kiadás, azóta új borítóval, új címmel megjelentették. Így esett, hogy a sorozat összes könyve a virtuális kosaramba került, darabja 500 forintért.
Másnap mehettem is átvenni a Mammut I.-be. Onnantól pedig nem volt megállás. 3 könyv, 3 napig tartott, nem lehetett letenni. Ódákat tudnék zengeni róla:)
Krimi, de romantikus, romantikus, de krimi, vagyis: a cselekménye izgalmas és mozgalmas, de nem a véres és félelmetes részeken van a hangsúly, a történet szerelmi szála egyáltalán nem sablonos, a főhősnő, pedig iszonyú vicces mindenestül. Az abszolút kedvencem akkor is a főhősnő - Stephanie- szexmániás nagymamája, Mazur nagyi, aki fejvadász babérokra tör, és kapásból seggbe lő egy grillcsirkét. Iszonyú jóó! Mindenkinek ajánlom, kizárólag otthoni olvasásra, mert a közlekedési járműveken furán fog nézni a szembeülő, hogy állandóan mosolyogsz, esetleg hangosan kacarászol:)
Jövő héten jelenik meg a 4.rész, tuti, hogy beszerzem.

Filmet is készítettek belőle, a héten megy a premierje. A spoiler alapján borzasztónak találom, de azért meg fogom nézni, vélemény természetesen jön!

Könyvajánló

Miután a szakdolgozatomat befejeztem, de az államvizsgára való felkészülés még nem kezdem el, elkezdtem olvasni. Durva tempóban. Először egy 2+1-es Ulpiusos akció keretében szereztem be az alábbi könyveket:

• Katie Fforde: Tökéletes ajánlat
• Kathy Reichs: Csont és vér
• KAP: Médialom

A Médialomra a tavalyi Multigáz után direkt utaztam, de szerintem borzasztó áruk van manapság a könyveknek. Így akcióban sokkal barátibb volt (3 könyv 7000 ft). Másik kettőnek az Agatha Raisin sorozat 2. és 3. kötetét terveztem eredetileg, de olyan kis rövid könyvek (230 és 240 olda), hogy szintén a nem éri meg bugyorba tettem őket. Ekkor válogatni kezdtem. Valami krimit szerettem volna, de nem túl brutálisat. Megesett a szemem A szingli fejvadász, vagyis Stephanie Plum sorozaton. Egyelőre három jelent meg magyarul. De akkor már kellett volna mindhárom, és a Médialomról nem szerettem volna lemondani. Ezért lett belőle Csont és vér. A Dr. Csont sorozatot ugyan nem nézem, de több krimit igen. Még nem olvastam a könyvet, úgyhogy vélemény róla egy későbbi posztban.
Harmadiknak pedig egy könnyedebb, romantikus regény került a kosaramba. Szerintem bájos volt. A fürdőkádban két este alatt elolvastam. A történet izgalmas volt, bár elég nehézkesen indult. A főhős nagyon szerethető, és annak ellenére, hogy egy szokványos romantikus történet, mégis tele volt váratlan - néha idegesítő- fordulatokkal. Én kevesebbet vártam tőle, úgyhogy abszolút kellemes szájízzel értem a végére. Sajnos az írónő többi regényéről nagyon sok negatív kritikát olvastam, úgyhogy egyelőre a többi Katie Fforde regény nem jön velem haza.

És akkor a Médialom. Ahogy már említettem, én nagyon megszerettem tavaly a Multigázt. Nagyon szórakoztatott, sok igazságot véltem benne felfedezni. Ezért kíváncsi voltam, mit lehet kihozni a második kötetből. Főleg, hogy az a média világát vette górcső alá, amiben ugye a szerző tevékenykedik (KAP-ot a Showder Klubból ismerhetitek). Szintén 1-2 napos könyv volt, engem ez is szórakoztatott, sokat nevettem rajta, és ismét sikerült a kitűzött cél, miszerint görbe tükröt art a média világa elé. Erről is rosszakat olvastam neten, hogy nem volt humoros kicsit sem, hát nem tudom, engem teljesen meggyőzött. Jövőre jön a harmadik rész, kíváncsi vagyok, mi lesz a célpont:)