Az utóbbi napokban észrevettem, hogy nagyon sokat gondolok erre a dologra, de teljesen másként, mint eddig.
Régebben is nagyon szerettem volna, de mindig csak "majd". Ha éppen "terhesség-para" volt, mindig tökre megijedtem, mondogattam a babáinknak, hogy ne most, még ne, mert még nem állok rá készen. Persze sosem volt semmi.
Már nem így gondolok erre. Már szeretném. Ráadásul nagyon. Teljesen abszurd módon szokott bevillanni az agyamba és mindig csak percekkel később jövök rá, hogy hová is kalandoztam. Ez csak a tavasz lenne, vagy már a korral jár?:)
Mindig is tudtam, hogy nekem ez hamarabb fog eljönni, mint másoknál, és már egyáltalán nemkérdés, készen vagyok erre. Már amennyire fel lehet készülni az ilyesmire.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése