Egy fiatal párról szól, akik összeköltözés után elég hirtelen belecsapnak a babaprojektbe, és hamar sikerrel is járnak. Ez egy elég alap sztori, de a folytatás már koránt sem. Teljesen élethű, köze nincs a hollywoodi vígjátékokhoz. Drámának írták, én azért nem így nevezném, mert ha az, akkor az ember élete dráma a gyereke születése után. Én kötelezővé tenném a gyermekáldás előtt lévő pároknak, de mindenkinek akinek már van gyereke. Nagyon jól felhívja a figyelmet arra, hogy mennyire átalakulnak a szerepek a baba születése után, és arra, hogy ennek mennyire nem így kellene lennie. Tudatos felkészüléssel biztos, hogy házasságok menthetőek meg, mert rengeteg esetben ez a pillanat az, amikor a két fél megszűnik egymásnak nő és férfi lenni, és ez a gyökere a házasság bukásának. Nyilván nem mindig, de nagyon sok esetben.
A filmet egyébként csodálatosan megcsinálták szerintem, a szülés nem villámszülés műnyögésekkel, a nő testének változásai is fantasztikusan élethűre sikeredtek.
Én több jelenetnél is konkrétan zokogtam, iszonyúan tetszett a film. És valószínűleg nem látnám ennyire az iazságot benne, ha nem lennék abban a szerencsés helyzetben, hogy beleláthatok egy olyan család életébe, ami szerintem nagyon ritka manapság. Ahol minden gördülékenyen működik. Persze ehhez szükség van segítségre is - jelen esetben rám - aki otthon marad a gyerekekkel. És ha nincs a közelben nagyi, barátnő, rokon, akkor ez bizony nehezen kivitelezhető sajnos a jelen gazdasági helyzetben...De én akkor is azt mondom, hogy valahogyan meg kell találni a megoldást, hogy anya és apa legalább kéthetente egy estére férfi és nő lehessen egymásnak. Hogy az anya az otthon töltött hónapokban, években is szánjon magára annyi időt, hogy gyorsan megmossa a haját és legalább normális ruhát vegyen fel, ettől ő is sokkal jobban fogja érezni magát. Hogy az apa is tölthessen a gyerekkel legalább egy délutánt-kora estét, mert neki is iszonyú nehéz, ha nem engedjük, hogy ráérezzen a dologra,és így nem is fogja anyát sose megérteni...
Kicsit zavarosra sikeredett így a vége, most biztosan nem is akarnék a témáról bővebb véleményt írni, mert egyelőre "csak" szemlélő vagyok, és a saját életembe átültetni ezt teljesen más, minden esetre törekedni fogok erre!
Az évfordulónk mindenesetre nagyon jól sikerült, ez a film szerintem tökéletes volt erre az alkalomra, végig szorítottuk egymás kezét közben:) Nagyon kis cuki volt, főleg, hogy egyre gyakrabban kerül szóba ez a téma köztünk, többször egészen hosszan álmodozunk egy jövőbeli kiscsajról;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése